Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
5. Összesített irodalomjegyzék
Összesített irodalomjegyzék 523 Kaprinay László (1942): Népszokások falumból, Magyarszőgyénből. In Bakos szerk. 1942, 74-76. p. Karády Ignác (1847): Regék. Nagyobb gyermekek számára. Pest: Heckenast Gusztáv. Kardos László (1969): Egyház és vallásos élet egy mai faluban. Bakonycsernye - 1965. Budapest: Kossuth Kiadó. Karvász Kamilla (1942): Udvardi babonák. In Bakos szerk. 1942, 86-87. p. Kaschuba, Wolfgang (1999): Einführung in die Europäische Ethnologie. München: Verlag C. H. Beck. Kaschuba, Wolfgang (2004): Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen: Csokonai Kiadó /Anthropos/ Kasparek, Max Udo (1959): Als Säer wir kamen. Deutsches Leben in den Karpaten. Stuttgart: Verl. Hilfsbund Karpatendt. Katholiken e.V. Katona Imre (1980): Mi a különbség? Közéleti vicceinkről. Budapest: Magvető Kiadó /Gyorsuló Idő/ Katona Imre-Tripolszky Géza (1971): Három magyar népballada vajdasági változatai. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 3/7,17-38. p. Katona Lajos (1903): Magyar népmese-typusok. Első közlemény Ethnographia 14, 30- 39. p. Kawan, Christine Shojaei (1996): Mädchen sucht seine Brüder. In Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung 8. Berlin-New York: Walter de Gruyter, 1354-1366. Sp. Kawan, Christine Shojaei (2010): Tierbraut, Tier - bräutigam, Tierehe. In Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung 13. Berlin-New York: Walter de Gruyter, 555-565. Sp. Käfer István (1991): A miénk és az övék. írások a magyar-szlovák szellemi kölcsönösségről. Budapest: Magvető Kiadó. Käfer István összeáll. (2001): Hármas halom megett. Szlovák Rákóczi-tükör. Miskolc: Felsőmagyarországi Kiadó /Felsőmagyarországi Minerva/ Kelecsényi József (1854): Koloni népszokások. In Nyitra és környéke képes albuma. Vahot Imre szerk. Pest: Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 22-28. p. Kelecsényi József (1858): A bajmóczi ős-hársfa. István bácsi Naptára. Pesten, 144-146. PKelemen Károly (1880): Czuczor Gergely életrajza. Mohács: k.n. Kenyeres Ágnes főszerk. (1969): Magyar életrajzi lexikon II. Budapest: Akadémiai Kiadó. Keppert, Jozef (1999): 30 rokov múzea v Galante. Štúdia Galanthensia 6. Ročenka Vlastivedného múzea v Galante - A Garanta/' Honismereti Múzeum Évkönyve, 3-32. p. [Kertbeny Károly] (1851): Hangok a múltból. A’ magyar nemzet’ nagy napjainak emlékéül. Összeszedte és kiadta Két Magyar Honfi [Dr. Vasfi és Kertbeny]. Lipcse Kerékgyártó Adrien (1977): Részletek egy Ipoly menti magyar falucsoport viseletemlékeiből. In Börzsöny néprajza. Ikvai Nándor szerk. Szentendre: Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 399-442. p./Studia Comitatensia 5./ Kerényi György (19392): Madárka. 102 magyar népdal. II. kiadás. Budapest: Magyar Kórus. Kessel, Johann Hubert (1874): Geschichtliche Mittheilungen über die Heiligthümer der Stiftskirche zu Aachen... Köln: k.n. Keszeg Vilmos (2005): Az etnográfiai leírás mint olvasmány a helyi társadalomban. In Folklór és irodalom. Szemerkényi Ágnes szerk. Budapest: Akadémiai Kiadó, 315- 339. p. Keszeg Vilmos (2008): Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság-BBTE Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék /Néprajzi Egyetemi Jegyzetek 3./ Khín Antal (1935): A farsangi dőrék. Adalék Csallóköz néprajzához. Magyar Figyelő 1, 91-94. p. Kiliánová, Gabriela (1994): Etnicita, kultúra a hranice. Prípad Strednej Európy. Etnologické rozpravy 2, 45-56. p. Kiliánová, Gabriela (1998): Determinanty etnickej identity. Na príklade etnických spolo
