Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
5. Összesített irodalomjegyzék
514 Összesített irodalomjegyzék Faragó József (1978): A szerves (organikus) és szervezett (organizált) folklór. Folklór- Társadalom-Művészet 4-5, Kecskemét, 29-36. p. Faragó József (1995): Miért Déva vára a színhelye Kőmíves Kelemenné balladájának? Ethnographia 106, 263-275. p. Faragó József (1998): Ószékely népballadák. Összesítő válogatás Faragó József gondozásában, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. Bukarest-Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó. Faragó József (2002): Csángómagyar népballadák. Összesítő válogatás Faragó József gondozásában, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó. Faragó József (2005): Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok, cikkek. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó. Faragó József (2006): Régi erdélyi népballadák. Összesítő válogatás Faragó József és Olosz Katalin gondozásában, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó. Fazekas Mónika (1985): Lakodalmi kulcsos kalács. Nő 34/35, 23. p. Feglová, Viera (1995): Advent. In Encyklopédia ľudovej kultúry Slovenska 1. Botík, Ján- Slavkovský, Peter szerk. Bratislava: Veda, 13. p. Fehérváry István (1939): Magyarok a nyelvhatáron. Rozsnyó Sajó-Vidék Könyvkiadóválalat. Fehérváry Magda (1989): A néprajzgyűjtő Dudich László, luxta Danubium 7. A Duna menti Múzeum Értesítője. Komárom, 65-99. p. Fejős Zoltán (1985): Hiedelemrendszer, szöveg, közösség. 1-2. rész. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó. Fél Edit (1940): A társaságban végzett munkák Martoson. Néprajzi Értesítő 41, 361- 381. p. Fél Edit (1941): Egy palóc házasságelőtti szokásról. Ethnographia 52, 250-260. p. Fél Edit (1942): A női ruházkodás Martoson. Néprajzi Értesítő 34, 93-140. p. Fél Edit (1944): A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson. Budapest: k.n./Kisalföldi Közlemények II./ Fél Edit (1980): Martosi viselet. In Magyar néprajzi lexikon 3. Ortutay Gyula főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó, 527-529. p. Fényes Elek (1851): Magyarország geographiai szótára. I-IV. Pesten: Nyomatott Kozma Vazulnál. Ferenczi Imre (1960): Rákóczi alakja az abaújzempléni néphagyományban. Ethnographia 71, 389-436. p. Ferenczi Imre (1966): Történelem, szájhagyomány, monda hagyomány. Egy magyar népmondakör történeti és társadalmi összefüggései. Ethnographia 77, 49- 73. p. Ferenczi Imre (1968): Adatok a Mátyás-mondakörhöz. Néprajz és Nyelvtudomány 12, 11-27. p. Ferenczi János (1874): Babonák. Magyar Nyelvőr 3, 226-227; 277-278; 368; 424-425. PFielhauer, Helmut Paul (1978): Kinder-Wechsel und „Böhmisch-Lernen”. Sitte, Wirtschaft und Kulturvermittlung im früheren niederösterreichisch-tschechoslowakischen Grenzbereich. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde 32,115-148. p. Findura Imre (1885): A palóczokról. Fölrajzi Közlemények 13,191-206. p. Fogarassy László (1995): Ligetfalu és a pozsonyi hídfő története. Pozsony: Madách-Posonium. Foglár, Ludwig (1860): Donau-Sagen vom Ursprung bis zur Mündung des Stromes. Wien: Druck und Verlag der typogr.-liter.artist. Anstalt. Forgács Tamás (2004): Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. Budapest: Tinta Kiadó /A magyar nyelv kézikönyvei VI./ Földes György (1932): Kukkónia lelke. Csallóközi történetek. Košice-Kassa: Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet. Földes György (19932): Kukkónia lelke. Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta Koncsol László. 2. kiad. Pozsony /Csallóközi Kiskönyvtár/ Földyné Virány Judit (1957). A bodrogközi Láca népmeséiből. Sárospatak: Sárospataki Rákóczi Múzeum /A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 9-11./
