Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

5. Összesített irodalomjegyzék

András Imre (2001): A Segítő Mária népe vagyunk. In Boldogasszony. Szűz Mária tisztelete Magyarországon és Közép-Európában. Barna Gábor szerk. Szeged: Néprajzi Tanszék, 15-18. p.

Andrásfalvy Bertalan (1972): Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Ruzsás Lajos szerk. Budapest: Akadémiai Kiadó, 123-167. p.

Andrásfalvy Bertalan (1978): Die Arbeitsbeziehungen zwischen ungarischen und deutschen Dörfern in der Umgebung von Budapest. In Zur Interethnik. Donauschwaben, Siebenbürger Sachsen und ihre Nachbarn. Ingeborg Weber-Kellermann szerk. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 301-315. p.

Andree-Eysn, Marie (1906): Kirchenstaub heilt Wunden. Zeitschrift des Vereins für Volkskunde 16, 320-322. p.

Andrejev, N.jikolai] P. (1924): Die Legende von den zwei Erzsündern. Helsinki: Suomalainen Tiedeakatemia /FF Comminications 54./

Andrejev N.[ikolai] P. (1927): Die Legende vom Räuber Madej. Helsinki: Soumalainen Tiedeakatemia-Academia Scientiarum Fennica/FF Communications 69./

Ángyéi Miklós (1993): Udvard múltja és jelene. Egy királyi kúria története. Pozsony: Madách-Posonium.

Apáthyová-Rusnáková, Zora (1979): Obrad či hra? Fašiangy v okolí Šamorína. In Masopustní tradice. Frolec, Václav szerk. Brno: NakladatelstvíBlok, 62-78. p./Lidová kultura a současnost 5./

Apáthyová-Rusnáková, Zora (1987): Fašiangy v slovenskom povodí Dunaja. Minulosť a súčasnosť. Farsangi szokások a szlovákiai Duna mentén. In A hagyományos kultúra a szocialista társadalomban. Tradičná kultúra v socialistickej spoločnosti. Szlovák-magyar bilaterális konferencia - slovensko-madárská bilaterálna konferencia. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport, 163-176. p.

Arany A. László (1941a): A szlovákiai magyarság néprajza. Bratislava-Pozsony: Toldy Kör

/Szlovákiai Magyar Művelődési Könyvtár/

Arany A. László (1941b): Magyarság, népdal és népviselet. A Toldy-Kör Irodalmi Évkönyve 1941. szerk. Császár István. Bratislava-Pozsony: Toldy-Kör, 33-42. p.

Arató Endre (1971): Kossuth és a cseh-szlovák nép. Kortárs 15, 618-628. p.

Arens, Hiltrud (2000): Kulturelle Hybriditätin der deutschen Minoritätenliteratur der achtziger Jahre. Tübingen: Stauffenburg Verlag.

Arnim, Achim von-Brentano, Clemens (2011). Des Knaben Wunderhorn. Alte deutsche Lieder. Frankfurt am Main: Fischer Taschenbuch Verlag.

Atovich Ferenc (1900): Zobor-vidéki szent-iváni szokások. Ethnographia 11, 220-226. PAurenhammer, Hans (1956): Die Mariengnadenbilder Wiens und Niederösterreichs in der Barockzeit. Der Wandel ihrer Ikonographie und ihrer Verehrung. Wien: Österreichisches Museum für Volkskunde /Veröffentlichungen des Österreichischen Museums für Volkskunde VIII./

Ave Maria (1910): Ave Maria. A segítő Istenanya szobra Dénesden (Csallóköz). Pozsony: k. n.

Bácskai János György (1943): A bajai vízimolnárcéh története szokásai és babonái. Hajnaiodik 4, 320-325. p.

Bahtyin, Mihail (1982): François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest: Európa Kiadó.

Bakács István (1971): Hont vármegye Mohács előtt. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Bakó Ferenc (1987): Palócföldi lakodalom. Budapest: Gondolat.

Bakos József szerk. (1942): Nagy magyar értékeink védelmében és szolgálatában. Az Érsekújvári Áll. Gimn. IV. A) osztályában működő Nyelvművelő, Táj- és Népkutató Munkaközösség kiadványa. II. kötet. Érsekújvár: A „Védjük Nyelvünket" Diákmunkaközösség kiadása.

Bakos József (1953): Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest: Akadémiai Kiadó/Új Magyar Népköltési Gyűjtemény 7./

Balassa Iván (1972): Seminarium Ethnologicum. Ethnographia 83, 381-382. p.