Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

4. Kapcsolatok, identitásaink

Da waren wir alle gleich...445

vákia megalakulásával a szlovák lakosság (mesterséges?) felduzzasztásával változik meg gyökeresen Pozsony, Pozsonyiigetfalu és részben Főrév etnikai képe. Fogarassy László kismonográfiája tanulságosan mutatja be, hogy Pozsonyligetfalu (amelynek első említése 1674-ből, Engerau formában ismert) alapítói németek voltak, egy viszonylag erős horvát kisebbséggel. A német elem 1920-ig megőrizte abszolút többségét, mígnem a nagymértékű szlovák (és kisebb fokú csallóközi magyar) betelepülők miatt 1930-ra arányszáma alig haladta meg a 24%-ot (Fogarassy 1995, főleg: 22-23. Vő. Rudolf 1988).

A vizsgált településekre vonatkozó, a 19. század végétől rendelkezésünkre álló, többé-kevésbé megbízható népszámlálási adatokat az alábbi táblázatban foglaltam össze. Mivel az 1941. évi népszámlálás teljes eredményeihez nem sikerült hozzájutnom (a számomra elérhető források csak a német lakosság számát közük részlegesen), ezért ezeket a szórványos adatokat nem vittem be táblázatomba. A jobb áttekinthetőség kedvéért csupán a németek százalékarányát adom meg (az adatokból a többi amúgy is kiszámítható):

1880 (%)

1910 (%)

1920 (%)

1930 (%)

Csölle

N.

435 (74,2)

272 (52)

385 (65,9)

492 (72,5)

M.

129

228

197

173

Szí.3

3

2

14

Dénesd

N.

412 (83,9)

272 (54,1)

270 (52,7)

312 (56,6)

M.71

228

229

223

Szí.8

3

13

16

Dunahidas

N.

740 (80,3)

1.008 (87,6)

1.024 (75,1)

1.343 (92,5)

M.

171

121

288

82

Szí.10

22

?

?

Misérd

N.

543 (80,9)

383 (68,4)

434 (72,4)

401 (67,4)

M.80

173

156

164

Szí.4

4

?

?

Tores

N.

255 (81,2)

212 (74,4)

186 (70,5)

188 (69,9)

M.55

68

67

66

Szí.5

3

11

15

Főrév

N.

692 (91,2)

1.008 (77,3)1.143 (76,9)

1.888 (43,8)

M.26

239

225

?

Szí.34

39

?

1.333

Pozsonyligetfalu

N.

714 (88,5)

1.997 (70,8)2.043 (52,81)

3.082 (24,1)

M.25

495

563

2.227

Szí.57

318

1.251

7.914

Horv.10

9

?

?

Pozsony

N.

31.477 (65,6)32.790 (41,9)

25.837 (28,6)

32.801 (28,1)

M.7.486

31.705

20.731

18.890

Szí.7.521

11.673

37.038

60.013

Horv.160

351

?

?

(Az adatok DuK 1981; Fogarassy 1995; Kjb 10,1958 és Zimmermann 1980 nyomán)

Elég egy pillantást vetni a fenti táblázatra, hogy megállapítsuk: a vizsgált települések német lakosságának a száma az 1880-as népszámlálás eredményeihez képest Csöllén, Dénesden, Misérden és Torcson abszolút számokban is, a többi helyen arányszámukban csökkent 1910-re, illetve 1920-ra. Ez alapvetően az akkori magyar kormányzat magyarosító politikájának a számlájára írandó, bár ez térségünkben „csak” gyorsította a már korábban megindult természetes magyarosodási folyamatot. A nyelvhasználati törvény, a névmagyarosítás díjának 50 forintról 5 forintra történő leszállítása, az anyakönyvek