Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
A bátyjait kereső leány...351 Szinte ugyanebben az időben, egy 1842-ben közreadott felhívása eredményként kezdte meg nagyszabású székelyföldi gyűjtőtevékenységét Kriza János. A méltán híres, 1863-ban, Vadrózsák címen megjelent székely népköltési gyűjteménye mellett hatalmas kéziratos anyagot halmozott fel. Ennek töredékei jelentek meg, s itt található a most szóban forgó mese egy meglehetősen atipikus változata, amelyet tudomásom szerint először az Ortutay Gyula által szerkesztett Magyar népmesék című háromkötetes reprezentatív gyűjteményben olvashattak az érdeklődők (Ortutay szerk. 1960, 3: 689-698 és a jegyzetek 724-725). A csóka lányok címen ismert történetben a tizenkét leánytestvér válik az anyai átok nyomán csókává, majd kisöccsük váltja meg őket az átok alól107. Kriza népmeséinek rengeteg további, népszerű kiadása ismert, az egyik, Kormos István által újrameséltnek a címe is A csókalányok (Kriza 1972, 109-114). A Merényi László által, A tizenkét fekete varjú címen közölt, némiképpen kérdéses eredetű mesének (Merényi 1863, 115-127), talán azonos volt a forrása, mint a Benedek Elek által A magyar mese- és mondavilág első kötetében újramesélt A tizenkét varjú című történetnek.108 Igen, a mesét tehát ismerhetnénk akár a Benedek Elek-féle Grimm-fordítás alapján, de a nagy magyar mesemondó egyéb, (talán) a magyar szájhagyományon alapuló feldolgozásai révén109, vagy az Illyés Gyula népszerű feldolgozásgyüjteményében, a Hetvenhét magyar népmese című kötetében található A hét holló című történet nyomán is (Illyés 1986, 526-531). ...és a sort folytathatnám... Térjünk azonban inkább még vissza a magyar szájhagyományhoz, illetve az onnan lejegyzett variánsokhoz! Ezek néhány kivételtől eltekintve a bevezetőben tárgyalt harmadik altípust képviselik (némi motívumátszivárgásokkal a másik két altípusból. Jó példa erre: Géczi 1989,147-152), és több esetben legalábbis annak gyanúját keltik, hogy közvetlen Grimm-hatással lehet dolgunk. Igen gyakran ponyvái hatás is érződik, noha az ismert és a típushoz köthető ponyvanyomtatványok110 textuálisan azért csak meglehetősen távolról rokoníthatóak népi szövegeinkkel. A kapcsolódó ponyvairodalomban való további búvárkodás talán kézzelfoghatóbb bizonyítéko(ka)t is hozhat. Noha arról konkrétan nem tudok, vajon a mese szlovák vagy cseh nyelvű ponyvanyomtatványon is terjedt volna, a korabeli kiadói gyakorlatot ismerve, s más analógiák alapján ezt talán nem túlzás feltételezni. Ez megmagyarázná a magyar 107 Meglehetősen ritka, de nem példa nélkül való a nemek felcserélése. Lásd még: A tizenkét kacsává változott lányok (Géczi 1989, 152-157, 555). 108 http://mek.oszk.hU/04800/04833/04833.htm#98 [2016.08.18.] 109 Itt most nincs ok arra, hogy a 19. századi meseközlések, újramesélések hitelességének a kérdését boncolgassam, ezért csak utalok Benedek Katalin és Gulyás Judit egy-egy idevágó munkájára (Benedek K. 2011; Gulyás J. 2011). 110 A tizenkét királyfi, vagy: A bűvös liliomszál. Igen szép tündéries történet. 5 szép képpel. Budapest: Nyomtatta és kiadja Bucsánszky Alajos 1875; A tizenegy királyfi és egy királykisasszony története vagy a tizenegy elbűvölt hattyú 1881 ; Szép Elzike, vagy a tizenegy fekete vadhattyú története. Tündéries elbeszélés. 6 szép képpel. Budapest: Rózsa Kálmán és neje kiadása 1882. A jegyzék Dömötör Ákos (Dömötör Á. 1988, 231) és Benedek Katalin nyomán (in Nagy Z. 2010, 608).
