Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
334 Szöveges folklór A békakirály, vagy: A királyleány arany almája és az abroncsos szívd szolga. Igen szép tündéries történet [verses]. 6 szép képpel. Budapest, 1874. Nyomatott és kapható Bucsánszky Alajosnál. 16 I. Žabokrál alebo: Králowskej dcéry zlaté jablko a s obručowým srdcom sluha. Welmi krásna bájocná udalosť. S 6 krásnymi obrazmi. Budapest, 1875. Tlačená a k dostatiu u Aloiza Bucsánskyho, 16 p. Princ Žabák. In Zábawné Bác horký. Sešit III. W Skalici. Tiskem a nákladem dédiču Jozefa Škarnicla 1882, 77-90. p. Od neznámeho spisovatele. Zčesstil W. L. [2] A békakirály. Régesrégen élt egy király, Volt neki szép három lánya. Tündésszép királyleányoknak, Messze földön nem volt párja, A legidősb ép oly szép volt, Mint aminő a második, Hanem mind a kettőjöknél Sokkal szebb volt a harmadik. A legidősb királyleány Oly szép volt mint a virágszál, Szebb hét ország lányainál, Szebb a holdnál s csillagoknál. [2] Žabokrál. W dáwnych časoch žil jeden král, Mal tri prekrásne dcéry Nemalý tie w swete páry, Krásne boly bez miery: Najstarssia bola tak krásna, Ako bola tá druhá, Ale tretja krásou stkwela Sa, čo na nebi dúha. Najstarssia králowská dcéra Krásna bola čo ruža, Krajssia nad dcéry ssest krajín, Bárs sa s Wilámi sdružia. [77] Princ Žabák. Žil wám gednou geden král, Mél tré sličných dítek; Eg! gak krásné ge každé, Prawý gara kwítek. Negstarssí byla lepá Takgakota druhá, Než ta tretí se stkwela Gako boží dúha. Negmladssí krále dcérka Krásná gako wíla, Krásnégssí než krásny mág, W némž se narodila. [...] [...] [...] [13] A király is nagyot bámult, Midőn kedves leánya, A csúf békát szép királyfi Képében bemutatta. Nem is vonakodott aztán, Áldását rájuk adta, A szerető pár az áldást Térdrehullva fogadta. Csaptak aztán oly menyegzőt, A mely hét országra szólt, A Tokaji és Szegszárdi Szinte patakokban folyt. [13] I král sa welmi čudowal, Keď mu dcéra spanilá Spätnú žabu w kralewiča [14] Postawe predstawila. Ani sa neodťahoval, Požehnanie im hneď dal, Ktoré ssťastný párik wdačne Na kolenách kladiac wzal. Nato swatbu tak sláwili, [88] Ale gak se diwil král, Když mu dcéra spanilá Drzou žábu w králewiče Postawe predstawila. Ni okamich se nezdráhal, Požehnaní gim hned dal, Které ssťastný párek wdéčné Na kolenách klečíc wzal. Po té swatbu tak slawili, Že znéla près hranice; Mélničiny, Tokagčiny Wypilo se welice.
