Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
272 Szöveges folklór Tisztelettel kérem föl azért mindazon hazafiakat, kiket ez ügy érdekel, kik e czélra közmunkálni, méltó fátradságnak tartják, legyenek szivesek alólirtnak segédkezet nyújtani, a forradalom alatt különböző vidékeken közajkon forgott népdalok (ide értve a tábori- és csata-dalokat is) összegyűjtésében. A küldemények keresztkötés alatt ’Apafi’ fölirattal, Gyulára czimezendő A t. gyűjtők neveit köszönettel adandóm át a közönség tudomásának. Meg kell jegyeznem, hogy én e gyűjtéssel már eddigelő is foglalkoztam, s e dalokban semmi olyast, miben a mostani felsőbbség megbotránykozhatnék, nem találtam: azért nem tarthatni tőle, hogy munkálkodásunk elő, ez oldalról akadály gördittessék. Tehát - csak Gyűjtsük a népdalokat! Apafi (Magyar Hírlap 1850, 1079) Úgy látszik, tévedett a felhívás megfogalmazója, hiszen rövid időn belül újabb közlemény jelent meg ugyanabban a lapban, amelyben közhírré tétetik, hogy mivel a „forradalmi népdalok összegyűjtése iránti szándékom a magas kormány által roszszaltatott”, ne küldjenek további gyűjtéseket a korábban megadott gyulai címre, „mivel ha ezentúl is érkeznének hozzám ily nemű küldemények: én azokat a törvényes felsőbbség kezeihez lennék kénytelen átszolgáltatni” - figyelmeztetett a korábbi felhívás szerzője (Magyar Hírlap 1850. szeptember 28., 1203). Nem tudjuk, hogy érkeztek-e ezt megelőzően gyűjtések, s ha igen, akkor hol vannak; annyit mindenesetre bizonyítani látszik ez a felhívás, hogy - amint arra Voigt Vilmos is felhívja a figyelmet - már ekkor is volt (lett volna) mit gyűjteni, sőt bizonyos gyűjtések meg is kezdődhettek. A Bach-korszakban lényegében csak a bécsi udvar által nem ellenőrizhető külföldön jelenhettek meg negyvennyolcas témájú népi vagy népies dalok, balladák. És jelentek is. Kertbeny Károly (eredeti nevén Kari Maria Benkert) 1851-ben Darmstadtban megjelent Ausgewählte ungarische Volkslieder című gyűjteményének előszavában írja, hogy összeállított egy, kettőezer magyar népdalt tartalmazó német nyelvű gyűjteményt is. Ez azonban - tudomásom szerint - soha nem jelent meg. Mivel egyelőre a kézirat sem bukkant föl, csak sejteni lehet, hogy milyen jellegű népdalokat sorolt bele az összeállító (nyilván népies dalokat is a szigorú értelemben vett népdalok mellett). Megjelent viszont szintén 1851-ben Lipcsében a Hangok a múltból című magyar nyelvű gyűjteménye, amelyben egyebek között Arany János népies Magyar nemzetőr dala is szerepel, illetve egy Batthyányról szóló ballada (Kertbeny 1851, 185-186; 283-285). Idehaza is jelentek meg ugyan különféle népdalgyűjtemények, bennük a szabadságharchoz kapcsolódó dalok is, ám - ahogy arra Dégh Linda rámutatott - ezeket a gyűjtők-kiadók kénytelenek voltak meghamisítani. így került Világos helyére Mohács, Kossuth Lajost pedig ezért helyettesítették Ferenc Józseffel (Dégh 1952, 18). A kiegyezés után Aggod Bertalan Zsilinszky Mihály kötetéről (Zsilinszky 1868) írott recenziójában „egy nagyon kívánatos gyűjtemény szükségéről” beszél, „mely a politikai népkölteményeket felkarolná a lehetség szerint összetesen, vidékenkinti gyűjtés által” (Magyar Újság 1868. 2. 15., 150). 1947-ben aztán országos hatáskörű gyűjtés indul, amelynek eredményeként számtalan tanulmány, kötet látott napvilágot. Az ekkori gyűjtés és a korábbiak közti lényeges különbség az, hogy míg korábban értelemszerűen 1848- ból származó szövegeket kerestek a gyűjtők, ekkorra már „csak" 1848-ról szólóakat
