Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
Haldokló hagyomány?265 .. a’ magyarok Jósef Királynak kegyelmes Ígéreteit meg-vetvén, tovább-is folytatták a’ hadakozást, nem kevés károkkal: mert Trentsin táján igen meg-verettettenek, G. Heister, és Pálfi János Vezérek által 1708. Észt. .. .Pálfi Jánosnak és Károlyi Sándornak serénységek által a’ Kurutzok le-tsendesettenek. Rákótzi Ferentz, Bertsényi, és egyebek, sok pénzel Lengyel-Országba mentenek; a’ többek a’ Királynak ajánlott kegyelmessége mellett az Országban meg-maradtanak. (Losontzi 1942, 168-170) Később (főleg a reformkori) ponyvanyomtatványok, kalendáriumok viszont egyre pozitívabb hangnemben szólnak a kuruc korról, s magáról Rákócziról mint nemzeti hősről, s a nemzeti tudat erősödésével. A mához közeledve pedig egyre inkább így van ez az irodalomban, illetve az iskolai oktatás, a tankönyvek esetében is. Ily módon (ahogy arra fentebb már történt utalás) a ma gyűjthető adatok nagy részén - Voigt Vilmos kifejezésével élve - a refolklorizáció figyelhető meg. Az a jelenség tehát, amikor eredetileg folklórjelenségek bejutva az írásbeli kultúrába, az iskolai oktatáson, illetve egyéb írásos csatornákon (sajtó, könyvkiadás, kalendáriumok) át ismételten visszakerülnek a szájhagyományba (Voigt 2000, 338). II. Rákóczi Ferenc és a kuruc kor emlékei a szlovákiai magyar tájak folklórjában Bár a magyar történetírás a kuruc kort általában a 17. század utolsó harmada és a 18. század első évtizede közti időszakra helyezi (miközben rendesen az előzményeket és az utóéletet is hangsúlyozza), jelen gyűjteményünk kevesebbet merítve, a Rákóczi-féle szabadságharc idejére (1703-1711) vonatkozó (nép)költészeti alkotások felsorakoztatására szűkíti témáját. A korszakra vonatkozó szövegesfolklór-anyagot három nagyobb csoportba sorolhatjuk: 1. történeti népénekek, népdalok, balladák; 2. történeti mondák; 3. a nép történetszemléletét, történeti tudását visszatükröző rövid közlések, „emlékezések”. II. II. Rákóczi Ferenc alakjával a magyar néphagyományban Magyar Zoltán egy külön könyvben foglalkozott (Magyar 2000). Az általa karakterisztikusnak mondott motívumok, szempontok érvényesek (ha kicsiben is) a szlovákiai magyar tájak folklórjára is. Rákóczi itt is mint a szegények védelmezője jelenik meg, miközben csodás dolgok történnek körülötte. Menekülés közbe lovára fordítva vereti fel a patkót, hogy megtévessze üldözőit. A néphagyomány sok helyütt tart nyilván Rákóczi-fát, valamint vele kapcsolatban is ismertek olyan történetek, amelyek visszatérését remélik, illetve jósolják meg (ennek hátteréhez, gyökereihez lásd: Zsupos 1995). A múltban, illetve a közelmúltban elsősorban kerek egész mondák, történeti népénekek formájában élt a korszak és Rákóczi alakja a szájhagyományban. Ezek a mondák viszont igen gyakran mélyebb gyökérnek, gyakran a Dózsa-féle parasztfelkelésig nyúlnak vissza (mellesleg a kutatás magát a kuruc kifejezést is a latin crux, kereszt szóból
