Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
2. Szöveges folklór
Humor a népköltészetben...233 A ....ek Miskolcra mentek közösen, a színházba. Késve érkeztek, éppen a helyükre igyekeztek, mikor a színdarabban szereplő kérdezte:- Kik vagytok, honnan jöttetek? Akkor felállt a ... polgármester:- ...ek vagyunk, elromlott a buszunk, azért késtünk. (Viga 1996, 182) Talán mondanom sem kell, hogy maga a történet, eredetét tekintve nem „szlovákiai magyar találmány". Most ehhez néhány adalék! A színházi világból kettő, hasonló alapszituáción nyugvó anekdotával is szolgálhatok. Egy, 1857-ben megjelent, cigány anekdotákat tartalmazó gyűjteményből van az alábbi eset: A véletlen egy nagyobb összeg pénzt játsza Gyurka czigány zsebjébe, ki a tizenegyedik parancsolatot (ne hadd magad a tetten rajta kapni), jól szem előtt tartván, iparkodott kedves családjával azt minél előbb jó okkal s módon elkölteni. - Miért is elmene szeretett Bariska nejével, és még két legszebbik leánykáival Pestre, hogy ottan egy-két víg napot tölthessen, mert otthon az ö bőkezűsége könnyen szemet szúrhatna. - Miért is legelső szándoka volt, a nemzeti színházat meglátogatni, melyről a múlt őszszel Gergely deák oly sokat tudott elmesélni, azért is elmentek együtt Pesten a boltba, vevének szép nyakkendőket, és egy czifra főkötőt, ez utóbbit Bariska számára. - Jegyeket váltván a színházba, felmenének a karzatra, és bámulva nézegették a sok népet, többek között így szóla Bariska: - Urám Isten, de sok ember ván itt, tálán az egész városbán ki sem márád odá házá, hiszen ez olyán mint egy kis csinos város, hol minden áblákbul áz emberek kinéznek a várostérre. - A midőn a zenekar elkezdett működni, bámulva hallgatták a zenét. Kár, mondá Bariska, hogy ily nagy bándának még csák egy czimbálmá sincsen stb. - Midőn a függönyt felhúzták, tátott szájjal nézének a színpadra, váljon mit fognak a komédiások művelni? - Néznek és hallgatnak ez ideig néma csenddel, hanem midőn Szentpéterľ ' egy tiszttartó szerepében feliépe, és elkezd szavallani, így szólitá meg Gyurka nejét: Mi az ördög hoztá fel a mi tekintetes uradálmi tiszttártónkát, tálán csák nem ment el áz esze, hogy komédiássá lett? Egyszerre csak elkezde kalapjával Szentpéteri Felé integetni, oly annyira, hogy csaknem lebukott a karzatról, mikor az nem használt, lekiálta: Adjon Isten jó estét, tekéntetes tisztártó uram, mikor méltóztatott Pestre jönni? - Nagy nevetés követte Gyurka kiáltását, a rendőrség csakhamar körül vette Gyurkát, hogy miért merészelte a közönséget lármájával nyugtalanítani? Gyurka mondá, már meg-kevetem áz urákát áz Undi tisztártó urunkál véletlenül itt tálálkozván, szerettem volná tőle válámit kérdezni, váljon ne izen-e házá valamit? - A rendőrség látván, hogy Gyurka nem rósz czélból zavarta légyen a csendet, azon intéssel hagyá Gyurkát, hogy ne merészeljen legkevesebb lármát is csinálni jövendőben, mert őrizet alatt fogna elkísértetni a rendőrséghez.... (Hegedűs 1857,125-127) A Kossuth Rádió Zene-Szóval című műsorában mesélte Mednyánszky Ági színésznő, hogy gyerekkorukban mind a négy Mednyánszky-lány statisztált a Pillangókisasz- 17 17 Valószínűleg Szentpétery Zsigmondról (1798-1858) van szó, aki a Nemzeti Színház „alapító színészgárdájának egyik legeredetibb komikai tehetsége” volt. „Legjobb a korabeli magyar élet tipikus alakjának megszemélyesítésében: táblabírót, nótáriust, szolgabírót, kántort ő tudott legjobban alakítani.” (Kenyeres 1969, 759)
