Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

2. Szöveges folklór

Katicabogár-röptetőink nemzetközi párhuzamai...229

A szóban forgó katicabogár-röptető feltételezhető töredék volta a nemzetközi anyag ismertében is valószínűsíthető. A finnek és az észtek körében egyaránt előfordulnak azok a mondókák, amelyekben a gyerekek a katicabogarat arra biztatják, hogy (meghatározott helyre és céllal!) szálljon el. Kérésüket fenyegetéssel (kő alá teszik, kemencébe dobják, földhöz vágják, megölik stb.) teszik nyomatékosabbá, amint azt az alábbi észt variáns is mutatja:

Lepatríinu, lenda ara

Katalinka, szállj el,

Lui ei lenda, tapan ara.

ha el nem szállsz, megöllek.

{Juvas-Vilkuna 1937, 159)

A fenyegetés mellett a finn és svéd anyagban is gyakran előfordul, hogy a gyerekek a szófogadó bogárkát valamilyen jutalommal (a legtöbbször vajas kenyérrel!) is kecsegtetik (Juvas-Vilkuna 1937, 157-160). Azonban e változatok közt olyan nem szerepel, amelyben valamilyen idegen néppel (mint például a magyarban a tatárral, a törökkel) fenyegetnék meg a bogárkát. Megvannak viszont e formulák más európai népeknél (pl. franciáknál, németeknél), ahogy az Dora Aebi gyűjteményéből kiderül. Ezekben a változatokban a gyerekek azzal fenyegetik meg a katicabogarat, hogy jön a vadász, a harcos, a zsidó vagy a francia, aki megöli, lelövi őt, ha nem száll el, ha nem teljesíti a parancsot (Aebi 1932,104-108). Feltűnő, hogy a környező szláv népek körében e mondókatípus párhuzamaira (tehát az idegen néppel való fenyegetés motívumára) nem sikerült rábukkanni. Az északi népeknél előforduló fenyegetés-formulákkal rokonítható megoldások azonban ismertek:

Korunko, verunko, povéz mi,

Katalinka mondd meg nékem,

bude-li svítit slunečko;

fog-e sütni a napocska;

jestli mi nepovíš,

ha meg nem mondod, kígyók, férgek,

tož të hodím mezi hady, mezi ščúry,

éhes macskák közé doblak.

mezi mlsné kocúry.

(Morvaország; Bartoš 1949, 64)

A törökkel vagy tatárral való megfenyegetésen túlmenően persze a magyar anyagban szintén találunk egyéb kilátásban helyezett büntetési formákat is:

Katóka, röpülj el,

Gyűri az anyád söprűvel!

(Tallós; Gágyor 1982, 28)

És végezetül ismerünk olyan Hajdú-Bihar megyei változatot is, amely a már idézett törökkel való fenyegetés büntetési formuláit sorolja föl, s egyúttal azt is megmondja, miért kapja a bogárka a büntetést:

Katicabogárka, nyisd ki a ládádat,

Mutasd meg a fehér rokolyádat.

Ha nem mutatod meg,

Sós kútba löklek,

Onnan is kiveszlek,