Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

2. Szöveges folklór

Növekszik, mint a prágai Jézuska ruhája...213

1740-ben olaszul, valamint csehül is megjelent. Ezt követően főleg a karmelita rendnek köszönhetően a monarchia összes karmelita kolostortemplomában elhelyezték a prágai szobor mását. Más csatornákon is terjedt a kultusza, így szinte az egész világon megtaláljuk. Eszterházy Imre, esztergomi érsek például

démonok ellen oltalmat nyújtó amulettként a prágai csodatévő kis Jézus kegykép mását hordta a nyakán s saját bevallása szerint annak köszönhette vágyainak a teljesülését is. Annak a tiszteletére is buzdított így másokat is s a kegyképnek egy másolatát odaajándékozta a máriavölgyi kegyhelynek, ahol azt a Szent József oltáron helyezték el

(Pásztor 1943, 35)

A kegyszobor monográfusai már gondosan számba vették a kultusz világméretű elterjedését. Most csak annyit jegyzek meg, hogy nekem Németországban Mühlhausenben és Regensburgban, Csehországban Teplában és Príbramban, Ausztriában Maria Elenden és Sankt Pöltenben, a mai Szlovákiában Pozsonyban, a mátyusföldi Nagymácsédon, a csallóközi Dunaszerdahelyen, továbbá Tardoskedden, Érsekújvárott, Szádalmáson és Kassán; Magyarországon Egerben, Szombathelyen, Székesfehérvárott és Győrben sikerült templomi Párgai Kis Jézus öltöztetős szobrot találnom. Belga falusi temetőkben sikerült sírokra helyezett Prágai Kis Jézus szoborkópiákat fényképeznem, müncheni régiségkereskedések kirakataiban láthattam házi használatra készült, tabernákulumos, öltöztetett szobrokat, búcsújáró helyek kegyszerárusainál (Alttöting, Pfíbram-Svatá Hora) szintén megvásárolhattam gipszmásolatait. 1997 karácsonyára Münchenben két kiállítás is foglalkozott a kisded Jézus ábrázolásaival: Schön wie das Augustienerkind címen a Vadászati és Halászati Múzeumban, valamint a Bajor Állami Múzeumban II Bambino Gesú címen (Gockerell 1997). Paul Claudel A prágai gyermek Jézus címen verset írt hozzá!

Ahogy az már az eddigiekből is kiderülhetett, a témának könyvtárnyi az irodalma, ám a Prágai Kis Jézus növekedő ruhájára sehol nem bukkantam további adatra, tehát a valószínűsíthető magyarázat valahol a Krisztus növekvő ruhájáról szóló, spanyol eredetű legenda tájékán keresendő.

A szólás eredetének és jelentésének magyarázatára van azonban egy másik, inkább a népies etimológia körébe tartozó kísérlet is. A 2002 húsvétján elhunyt Csókás Ferenc, aki a Garam menti Bény népéletének jó ismerője, aktív önkéntes néprajzi gyűjtő volt, hozzám írott, 1996. november 17-i keltezésű levelében szó szerint így emlékezik:

1947-ben legény fővel gyermekbetegségbe estem, (egy húsvéti kétnapos mulatság után) torokgyíkba - diftéria. A lévai kórházba kerültem, mivel ez a betegség fertőző, így a kigyógyulás után még ott tartottak. Akkor még egyházi nővérek is teljesítettek szolgálatot a betegek mellett. A kórház területén volt rendházuk és mellette a kápolnájuk, ahol minden reggel volt Szentmise és este közös ájtatosság. Én a nővérekkel mint katolikus legény jó kapcsolatban voltam és bejártam a kápolnába. - Ambrózia nevű idős magyar nővér volt a kápolna gondnoka, ővele el szoktam beszélgetni. Az egyik alkalommal gyermekre való díszes ruhát, palástot rendezgetett. A szekrényben több ilyen ruha volt, más-más alapszínben. Megmutatta: ezek a prágai öltöztető cső-