Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében 165 Bodajki kápolnára örömest ajánlani. Erre a’ Páter nem egyebet, hanem csak egy boldog’ Asszony’ képét, a’ Passavi Kép’ formájára, kívánt, és a’ Grófné azonnal ugyan ezen Képet, melly most is Bodajkon tiszteltetik, Bécsben festeté, és gyönyörű rámában foglalva, több ékeségekkel, és pénzbeli segedelemmel küldé sokszor nevezett Páter Willibáldnak. Ezen Kép előtt minjárt kezdettek ájtatoskodni a nem régiben a’ Török járomból megszabadó Itt hívek; megújítatott a’ Magyarok nagy Asszonnyához való ősi bizodalom; ennek mértékéhez képest megnyíltak a’ végetlen irgalmú Istennek könnyőrűleteségi; meghalgattattak a’ testi és lelki sa nyár szükségekben keservesen sinlők buzgó kérelmei; ennek bizonyítására felfüggesztettek az Oltár körül számos emlék jelek... A képtípus víziveszély és pestis elleni oltalomként is szolgált. Utóbbit egyebek mellett az is bizonyítani látszik, hogy a Mariahilf-oltárokat gyakran (így Passauban is) egészítik ki a különféle pestis-szentek (Rókus, Rozália, Sebestyén) ábrázolásai (Szilárdffy 2003). Az összes Mariahilf-ábrázolást (kegyképeket, templomi szentképeket, szakrális kisemlékek Mariahilf-ábrázolásait, a magánáhítat tárgyi anyagát stb.) a Kárpát-medencében maradéktalanul áttekinteni a kutatás mai állása mellett jószerével lehetetlen. Szilárdfy Zoltán megkísérelt egy szemlét adni, de listája nyilván folyamatosan bővíthető lenne (Szilárdfy 2003, 200-201. Vő. Liszka 2000a, főleg 193-194). A legfontosabb búcsújáró helyeket alapjában véve ismerjük (lásd az irodalmat és az alábbi elterjedési térképet), ám az egyéb ikonográfiái emlékekről csak hézagos ismereteink vannak. 43. kép: A Kárpát-medencei Mariahilf búcsújáró helyek elterjedési térképe (Liszka József rajza) (Jordánszky 1836b, 73-74)
