Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében 159 39. kép: A passaui kegykép Walter Hartinger nyomán (Hartinger 1985, borító) A Passauban maradt, az eredetinél valamivel nagyobb másolat (miközben már évtizedeken keresztül csodás gyógyulások kapcsolódtak hozzá és zarándokok ezreit vonzotta), akkor kapott ismét jelentős szerepet, amikor a bécsi udvar 1683-ban a török veszély elől menekülve Passauban húzta meg magát. Lipót császár a Mariahilf-kép előtt könyörgött Mária segedelméért. Mivel a keresztények török feletti győzelmét Mária közbenjárásának tudták be (a császár imája tehát meghallgatásra talált), a képhez törökellenes jelentéstartam is kapcsolódott. A dél-német és osztrák területeken nagy gyorsasággal terjedt el tisztelete, s a Kárpát-medence újranépesítése során a kolonisták ide is magukkal hozták a maguk „német kegyképét” (Hartinger 1985, 9-21). Lucas Cranach festménye közvetlen előképének különben a moszkvai Tretyakov Képtárban látható ’Vlagyimiri Istenszülő’ képet (a német forrásokban: ’Wladimirskaja’) tartják, amelyet azonban a mester vélhetően nem látott (ez viszont a bizánci Eleusza-, illetve Glükophilusza-ikonokban eredeztethető). Láthatta viszont a festő a hollandiai Cambrai katedrálisában található, hasonló témát megfogalmazó (egyébként a Kármelhegyi Boldogasszony előképének is tekintett!) ’Notre-Dame de Grace’ festményt, s talán ez ihlette képe megalkotása során. A kérdést, hogy a Cranach által készített csaknem 120 Madonna-kép közül miért éppen a most szóban forgó futott be ilyen sikeres pályát, nehéz megválaszolni. Mint ahogyan azt is, hogy az idősebb Holbein által megfestett, a Vlagyimiri Istenszülő képéhez még közelebb álló, jelenleg a straubingi (Bajorország) Szent Jakabtemplomban található festmény miért nem vált különösebb tisztelet tárgyává (Kolb 1984, 862. Vö. Szilárdfy 2003, 197).
