Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)

1. Néphit, népszokás, népi vallásosság

A magyar falusi és mezővárosi temetők kultúrája a Kisalföldön

151

33. kép: Kovácsoltvas keresztszögek

A szlovákiai Kisalföld középső részén gyakoriak a falusi kovácsok keze munkáját dicsérő míves keresztszegek. Ezek a díszes (korongban, szívben, keresztben végződő) szögek a kereszt szárát és karjait hivatottak összefogni. Sokszor az elhunyt nevének kezdőbetűit, illetve az elhalálozás esztendejét is rájuk vésték. A kovácsmunkákról szólva megemlíthető, hogy rendkívül szórványosan szép kovácsoltvas sírkeresztek is előfordulnak területünk magyar temetőiben (pl. Izsa, Udvard, Kürt).

Kő síremlékek

A homokkőből, mészkőből, ritkábban márványból készült síremlékek elsősorban a kisvárosi sírkertekben gyakoriak. Nagyjából a 20. század húszas éveitől terjedtek el nagyobb számban, főleg a polgárosodásnak erősebben kitett falvak temetőiben a különféle, igénytelen tucattermékként előállított műkő síremlékek. Falusi temetőkben a század első felében jobbára csak a tehetősebb gazdáknak tellett drágább kő síremlékre. Kivételt képeznek a Garam menti falvak, ahol a református temetőkben nagy