Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
A halál és temetés Felsővályon 119 A halottkémmel egy időben értesítik - általában egy rokon - a harangozót, a harangszót megrendelendő, és a papot is. A harangozót egyébként a presbitérium választotta, nem szívesen vállalták el ezt a feladatot. A gyászoló család aztán pénzzel, pálinkával is fizette a munkáját, ki mennyit adott. A falu népe aztán a harangszó - férfinak hármat, nőnek kettőt csendítenek minden reggel és délben, kereszteletlen gyermeknek nemigen harangoztak - segítségével értesült a halálesetről80. A halottas házon egyébként nem volt semmilyen megkülönböztető jel, hacsak az nem, hogy ott egész éjjel égett a lámpa. A továbbiakban gondoskodni kell a koporsó, fejfa megrendeléséről, valamint a sírásók bebiztosításáról is. Adatközlőim döntő hányada úgy tudta, hogy a koporsót mindig a városból - általában Tornaijáról - hozták, mindig egyforma méretű volt, tehát nem volt szükség hozzá az elhunyt méreteire. Csak egyvalaki állította a koporsó sírbatételével kapcsolatban, hogy mellé helyezik a gödörbe azt a vesszőt, amivel a koporsókészítő lemérte a testet81. A fejfának való fát - ami keményfa, általában tölgy - a rokonok adták82, abból készítette aztán a halottasház udvarán a falusi ácsember vagy kerékgyártó a sírjelet. Az is előfordult, hogy valaki már életében kiválasztotta magának az emlékoszlop fáját: ezt nekem vágjátok ki fejfának. Egy vélemény szerint a fejfát a barátok, rokonok készítik el. Ugyanő említi, hogy sokszor a kő sírjeleket (emlék) is megcsináltatják előre. A fejfa készítőnek ételt, italt adtak munkájáért83. Egyik adatközlőm, aki alkalomszerűen szintén készített fejfát, a következő fő munkafázisokat említette: a) fűrésszel megadják neki a hosszát (nagyjából 80 cm-t hagynak a földbe, a fejfa föld feletti magassága 1 méter körül mozog); b) fejszével ledurvázzák; c) bárddal lebárdolják: ez már simábban fogja; d) ezután még kétféle gyaluval (durvább, finomabb) dolgozzák meg a felszínt - főleg a homlokrészt, ahová a felirat kerül; e) végül bárddal cifrították84. Egyébként általában a legidősebb emberek is úgy emlékeznek vissza, hogy csak sima fejfát csináltak. A díszesebbel sok volt a babramunka, ezért szorult a háttérbe. A feliratot betűvágóval vésték föl a homlokra. Ha festették a fejfát - de nem nagyon festegettek itt - akkor általában szürkés-, barnás-sárgára, feketére ritkán. Mindig bolti festékkel85. A fejfakészítésnél ismerkedjünk meg a fejfaformákkal is. Gömörmihályfalván említette fejfafaragó adatközlőm, hogy Felsővályban a hegyes tetejű, Gömörmihályfalván a gömbölyű tetejű fejfa a jellemző típus. A temetőkben tett megfigyelések azonban nem 80 Turóc-völgy (Ujváry 1975,135). 81 Turóc-völgy (Ujváry 1975, 134). 82 Gömörmihályfalván a fejfát az ún. hagyásfából, öreg, 80-100 éves fákból faragták (B. Kovács István gyűjtése), ez itt is tölgy: ez áll el a legtovább. Akác is jó, csak az itt nincs, mondják. 83 Gömörmihályfalván áldomásnak mondják ezt: ha végeztünk, behíttak egy ebédre (B. Kovács István gyűjtése). 84 Gömörmihályfalván a következő fázisokat jegyezhettem fel: a) lebárdolás; b) finomítás szarvas - gyaluval (ezt két ember végzi); c) szimplagyaluval d) duplagyaluval; e) cifrázás (fűrésszel, fúróval, vésővel, gömbölyűtalpú gyaluval); f) betűvésés vaspennával. 85 Gömörmihályfalván ezért szokták festeni a fejfát, mert így tovább eltart. Adatközlőm nem tud arról, hogy a színeknek életkorjelző szerepük lett volna.
