Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag

Nemzetiség és anyanyelv szerinti hovatartozás 87 6. táblázat. A magyar lakosság száma nemzetiség és anyanyelv szerint Szlovákia te­lepülésein a településeken élő magyarok aránya szerint TEJ % Települések (sz) Magyarok (sz) A/N% nemzetiség anvanvelv nemzetiség anyanyelv 0 1325 1205 0 259-0-1 875 944 6478 9123 140,8 1-2 80 104 2987 3907 130,8 2-5 55 64 27382 34703 126,7 5-10 20 29 2050 2886 140,8 10-20 25 21 15589 19374 124,3 20-50 91 77 69828 83404 119,4 50-80 194 159 218103 236387 108,4 80+ 216 278 178111 182886 102,7 Összesen 2881 2881 520528 572929 110,1 Forrás: Népszámlálás 2001. A településeken élő szlovákok arányának emelkedésével csökken a nemzetiség, illet­ve anyanyelv szerinti hovatartozás közti különbség. Azokon a településeken, ahol a szlovákok aránya 10% alatt van, az A/N mutató értéke 76,6-77,8% körüli értékeket vesz fel, a szlovák kisebbségű településeken 80,6-83,4% körül, az erős szlovák több­ségű (80% feletti) szlovákok által lakott helységekben pedig 98,8% körül mozog. A szórványjellegű településeken is igen nagy mértékben magasabb a szlovákok száma nemzetiség szerint, mint anyanyelv szerint. Ez annak az erős etnikai vonzásnak a kö­vetkezménye, amellyel - még szórványkörülmények között is - a többségi etnikum hat a még lokális többségben lévő etnikai közösségekre is. A települések (szlovák) etnikai jellegének erősödése és a két változó közti különb­ség csökkenése nem az etnikai vonzás csökkenésére utal, pusztán arra, hogy ezeken a településeken a más nemzetiségűek aránya csökken, ezért a kisebbségek irányá­ból a többség irányába mutató asszimiláció is csökken (számukat tekintve ezekben a helységekben igen nagytömegű hasonulások zajlanak). A magyar lakosság etnikai térszerkezeti mutatói - a magyarlakta településekre kor­látozva -jelentős mértékben hasonlítanak a szlovák lakosság mutatóira. A magyarok által 10% felett lakott települések száma annál nagyobb, minél magasabb az ott élő magyarok aránya. Az is megfigyelhető, hogy a települések megoszlását illetően nincs jelentős eltérés a nemzetiség, illetve anyanyelv szerinti etnikai térszerkezet kijelölésé­nél. A 10%-nál magasabb magyar arányú településekből nemzetiség szerint 526, anyanyelv szerint mindössze 9-cel több 535 volt kimutatható 2001-ben. A szórvány­ban élő magyarok aránya nem túl jelentős, nem éri el a 10%-ot (nemzetiség szerint 7,5%, anyanyelv szerint 8,9%). Megfigyelhető, hogy - a 10%-nál magasabb arányú te­lepüléseken - a településeken élő magyarok száma a települések magyar jellegének erősödésével növekszik, a növekedés az enyhe magyar többségű településekig folyto­nos, de az erős magyar többségű településeken már kisebb a magyarok száma, mint az enyhe magyar többségű településeken. Azaz a korábbi időszaktól eltérően, 2001- ben a legtöbb magyar az enyhe magyar többségű településeken élt.Az A/N mutató ér­téke a települések magyar jellegének erősödésével csökken.

Next

/
Thumbnails
Contents