Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Nemzetiség és anyanyelv szerinti hovatartozás 83 A táblázat adatai megerősítik a korábbiakban is vázoltakat. A legszilárdabb etnikai jellemzőkkel a szlovákok rendelkeznek. A tágabb közösséghez tartozók 95,8%-a tartozik a magcsoportba (MCS). Azt is megfigyelhetjük, hogy a belső szférába (BSZ) is több mint háromszor többen tartoznak (3,2%) mint a külsőbe (KSZ) (1,0%). Azaz a tágabb közösséghez tartozók közül legtöbben a szilárd maghoz tartoznak, míg a kevésbé szilárd kötődésűek aránya marginálisan csekély. A magyar közösséghez tartozók 86,5%-a a magcsoportba tartozik, ugyanakkor közel ötször tartoznak többen a KSZ-ba (11,2%), mint a BSZ-ba (2,3%). A domináns MCS mellett jelentős számú a KSZ-ba tartozók aránya, melyek között igen vékony réteget képviselnek a BSz-ba tartozók. A csehek közel kétharmada tartozik a MCS-ba. A vizsgált etnikum perifériájához, KSZ-hoz itt is többen tartoznak (20,6%), mint a BSZ-ba (14,2%). A romák egyes típusok szerinti megoszlása jelentős mértékben különbözik az előzőkben ismertetettektől. A magcsoportba tartozók aránya (45,5%) a tág populáció felét sem éri el, s a KSZ-ba tartozók aránya megközelíti az egyharmadot (30,9%). Az ukránok belső struktúrája bizonyos mértékben hasonlatos a szlovákok megoszlásához. Itt is legtöbben a magcsoporthoz tartoznak (51,3%), s a perifériák felé haladva fokozatosan csökken a két típushoz tartozók aránya. A teljes populációhoz tartozók több mint egyharmada (36,2%) a BSZ-hoz, egynyolcada (12,5%) a KSZ-hoz tartozik. A ruszinok belső struktúrája az ukránokéval ellentétes. Legtöbben, 57,1% a KSZ- ba tartozik, a MCS-ba tartozók aránya 40,4%, melyeket igen vékony, 2,3% BSZ választ el egymástól. A németek megoszlása szintén igen heterogén: Ugyan a MCS-ba tartozók vannak a legtöbben, (44,6%), de a KSZ-ba tartozók teszik ki a tágabb populáció egyharmadát (33,5%), melyeket jelentős arányú BSZ (21,9%) választ el. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a hasonló megoszlású etnikai közösségek más mutatói igen jelentős mértékben eltérőek lehetnek. A nemzetiségi és az anyanyelvi adatok együttes tanulmányozása Szlovákia etnikai jellegzetességeinek komplexebb megismerését segíti elő. Hangsúlyosan fontos ez az egyes nemzetiségek településszerkezeti elhelyezkedésének vizsgálatánál. Elsősorban a kisebb lélekszámú etnikumok esetében mutatkoznak igen nagy eltérések a nemzetiség és az anyanyelvi megoszlás szerint.4 A továbbiakban járások szerinti bontásban vizsgáljuk a szlovákiai nemzeti közösségek megoszlását. Első megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy az egyes járásokon belül mekkora a nemzeti kisebbségek kumulált száma, aránya. (Tehát nem az egyes közösségekhez tartozók megoszlást vizsgáljuk, hanem azt, hogy az egyes járások népességén belül milyen nagy a kisebbségi közösségek összlétszáma, aránya). 4 Az etnikai jellegzetességek még árnyaltabb vizsgálatát tenné lehetővé, ha nem csak külön a nemzetiségi vagy az anyanyelvi adatokat vizsgálnánk, hanem a kettő „együttjárását” is tekintetbe vennénk, mint ez a fentiekben elemzett tipológia esetében történt.
