Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 185 rének bővítését kell megcélozni. E célkitűzés megvalósításához szükséges alapok szintén megtalálhatók a határ menti sáv területén: ilyenek pl. a kiváló vadászati lehetőségek, a gyógyvíz, vagy a Nyugat-Európában már alig fellelhető nyugalmas, falusias környezet és érintetlen természet. A jó helyi adottságok azonban önmagukban nem elegendők a turisztikai forgalom növeléséhez. Ehhez további két, aktív helyi fejlesztő tevékenységhez kötött feltételnek kell teljesülnie: Fogadóképesség fejlesztése (pl. tanösvények, a gyomnövényzet kiirtása, a hulladék kitakarítása, pihenőhelyek, a környék szállás- és vendéglátóhelyeinek bevonása, marketing stb.). Ha ez akkor nem valósul meg, akkor a turizmus nem képes betölteni a helyi fejlesztésben neki szánt szerepet. Mi több, a termék nem csupán fejlesztett vonzerő, de valós és fizetőképes piaccal, kereslettel is bír (amit a termékfejlesztés során, marketingmunka keretében a célcsoportválasztáskor kell gondos elemzéssel vizsgálni és meghatározni). A határ menti sávban jelenleg kevés a turisztikai termékké fejlesztett attrakció. Ez a valódi oka annak, hogy a jó adottságokkal és piaci lehetőségekkel rendelkező kistérségekben alacsony az idegenforgalom szerepe. A feladat tehát a potenciális célcsoportok igényeinek megfelelő vonzerők kiválasztása, a termékfejlesztéssel kapcsolatos feladatok meghatározása, majd a termékfejlesztés elvégzése. Ezáltal lehet a térség saját belső erőforrásait sikeresen mozgósítani és a lakosság életminőségének javítására fölhasználni. A turizmus, bár jól definiálható ágazat, nem lehet életképes, csak ha sikeresen illeszkedik a határ menti sáv gazdaságának egészéhez. Mint a helyi gazdaság egyik eleme, ezer szállal kötődik a többi gazdasági ághoz és tevékenységhez: az üzleti infrastruktúra és a helyi vállalkozások fejlesztése nélkül a turizmus sem lehet életképes; a határ menti sáv mezőgazdaságára jellemző agrárvertikum esetében még szorosabb az egymásra épülés, hiszen a vertikum magasabb szintjei már ma is erőteljesen a falusi vendéglátással kapcsolódnak össze a kistérségek jelentősebb agrárvállalkozásai esetében. A különböző gazdasági ágak összekapcsolódása a turizmussal tehát egyrészt szükségszerűség, ösztönzésével ugyanakkor erősíthetők a gazdasági ágak közötti pozitív szinergiák. Szorosan összekapcsolódik a turizmus a helyi kereskedelemmel is, hiszen a turistaforgalom keresletnövelő hatású a kereskedelmi egységek számára, a nem megfelelő színvonalú kereskedelmi ellátottság - ami ma még sok helyen jellemző a települések nagy részére - visszafogja a turizmus forgalmának fejlődését. A turizmus fejlesztése több, egymásra épülő lépésben történhet: • A meglévő turisztikai kínálat fejlesztése, bővítése, minőségének javítása, a kínálat valós piaci kereslettel rendelkező termékké fejlesztése. Ehhez elsősorban a turisztikai vonzerőt biztosító speciális térségi látványosságok, attrakciók fejlesztésére, kialakítására, továbbfejlesztésére, újak kialakítására, valamint a kistérség karakteres turisztikai arculatának meghatározására van szükség. Ez - bizonytalansága révén - nem képzelhető el a közösségi tőke részvétele nélkül. A kínálat fejlesztése magában foglalja a környezet rendezését és megóvását is. Az idegenforgalmat kizárólag tiszta, gondozott természeti és épített környezet biztosításával lehet növelni. A határ menti térség számtalan pontján éktelenkedő illegális hulladéklerakók felszámolása, a patakmedrek tisztán tartása előfeltétele a helyi turizmus felfuttatásának. Ugyanilyen fontos a települések képének, elsősorban a településközpontoknak a rendezése.
