Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 175 Magyarországon a határon átnyúló együttműködések intenzitásának és jelentőségének megnövekedése a PHARE CREDO és a PHARE CBC programnak köszönhető. Az 1998-2000 között futó PHARE CREDO programok célja az volt, hogy az akkor még tagjelölt országok határ menti régiói között elősegítse az együttműködést, beleértve a közép-európai országok és a FÁK országaival közös határ menti területeket is. Ez Magyarország esetében a szlovák, a szlovén, a román és az ukrán határ menti területeket is jelentette. Elsőbbséget adott a regionális gazdaságfejlesztésnek, a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok erősítésének, a tudományos és technikai együttműködés kiépítésének. Ezt kis és nagy pénzügyi alapokkal segítette. A Szlovákia-Magyarország PHARE CBC program 1999-ben indult el. Ennek újdonsága az volt, hogy ún. Közös programozási dokumentumot kellett létrehoznia a feleknek, amit a közös határbizottságok fogadtak el. A pályázás és a projekt megvalósítása az európai mintát követte, ennek megfelelően az INTERREG alapvető eljárásrendje szerint történt. A Közös programozási dokumentum a 2000-2006 közötti évekre volt érvényes, helyzetleírást és ún. SWOT analízist tartalmazott. Főbb céljai között szerepelt az elérhetőség javítása, a humán erőforrás fejlesztése, a gazdasági együttműködés javítása, az elmaradott határ menti térségek fejlesztése, a természet- és környezetvédelem. A pályázati kiírások lényegi követelménye volt, hogy a helyi és a regionális hatóságok a határ menti régiókban közös projekteket ösztönözzenek és valósítsanak meg. A fejlesztések döntő többsége az ún. KPA, azaz a Kis Projekt Alap keretében valósult meg. Valóban kis méretű, viszonylag kis összegeket igénylő pályázatok voltak ezek, amelyek inkább a tanulási folyamat részét képezték, semmint látványos változásokat hoztak volna a térség fejlődésében. Komoly gondot okozott viszont ezeknek a megvalósításában, hogy az Unió által szorgalmazott tükörprojektek - tehát amikor a határ két oldalán élők közösen adták be pályázatukat - csak ritkán nyertek együtt, gyakoribb volt, hogy csak az egyik fél nyert, a másik kimaradt a közös munkából. Ez a pályázatnak a megvalósítását is kockázatossá tette és kínos helyzet elé állította az együttműködésben reménykedő két felet. Gondot okozott az is, hogy az egyes határszakaszok között jelentős különbségek alakultak ki a támogatás mértékét tekintve. A legnagyobb keretösszeg az osztrák határszakaszon állt rendelkezésre, így a beruházások is innen kerültek ki legnagyobb számban. 2000-től az osztrák-magyar határszakasz kiemelt támogatásban részesült, viszont a többi, köztük a magyar-szlovák is nagyon kevés támogatást kapott. A 669 km-es határszakaszra csak 20 millió jutott. Emiatt az érdekek harmonizálását nagyon nehéz volt megoldani. A 21. táblázat jól érzékelteti ezt a különbséget. A leghoszszabb támogatásban részesülő határszakasz a magyar-szlovák határ, mégis a támogatási keret 8,8%-át kapta, szemben az osztrák 60,8%-kal. A szlovák területfejlesztők is hasonló nehézséggel álltak szemben, mert ehhez hasonló aszimmetria jellemezte a szlovák határ menti támogatásokat is. 2001 és 2003 között három országgal volt PHARE CBC támogatás, Ausztriával, Lengyelországgal és Magyarországgal. Csehországgal korábban, 1999-ben volt közös programja Szlovákiának, Ukrajna pedig az uniós szabályok értelmében nem volt támogatható.
