Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 173 kapacitás a tervek megvalósításához, a vásárok megrendezésére váltottak át. Ennek sikerességét a vásáron növekvő számban megjelenő vállalkozók bizonyítják. 5.4. Salgótarján Salgótarján az egyetlen közepes nagyságúnak mondható város az Ipoly és a Tisza között a maga 70 ezer lakosával. A 19. században a környéken lévő nyeranyagokra települt az ipar. A kőszén, a vasérc, a szilikát ásványok tették lehetővé a bányászat, a kohászat, a vasgyártás, az üvegipar kifejlődését. így lett a 800 lelkes palóc faluból ipari központ együtt Rimaszombattal és Losonccal. Ezt a szerves együttfejlődést szakította meg a határváltozás 1920-ban, azóta elágazó utat jártak be a korábban összetartozó települések. A kommunista diktatúra a maga ideológiája szerint tovább erősítette a város nagyipari jellegét. A vas-és acélgyártás, a fémfeldolgozás, a gépgyártás, a szénbányászat, az üveggyártás és feldolgozás továbbra is domináns maradt, és jelentős fejlesztéseken ment át. A megye első számú, a tervgazdálkodási politika által erőteljesen támogatott központja az ipar, a gazdaság, a közigazgatás területén Salgótarján lett, és 1951-ben megyeszékhelyi rangot kapott a túlságosan polgári Balassagyarmattal szemben. A gazdasági válság az 1980-as évektől sújtja a várost és környékét. A kimerült bányákat és a veszteséges iparvállalatokat bezárták, ami magas munkanélküliséget vont maga után. A megye évekig a magyarországi társadalmi-gazdasági átalakulás egyik vesztese volt. A magyar főváros felől érkező tőke azonban fokozatosan vállalkozások sorát indította be először a megye nyugati felében, majd Salgótarjánban is. Az is nyilvánvaló volt mindenki előtt, hogy a határ menti elzártság a gazdasági verseny számára sem előnyös. A gazdasági fejlődésnek útját állják a határok. A gazdasági válságból, a határ menti hátrányos helyzetből származó nehézségek arra ösztönözték az itt lakókat, hogy minden lehetséges eszközzel keressék a kilábalás lehetőségét. Ezt nagyban segíti, hogy Salgótarjánban az évtizedek során annyi intézmény és szellemi kapacitás halmozódott föl, hogy betölti a térségi szellemi központ szerepét. Több olyan intézmény is van a városban, ami a területfejlesztés szempontjából kiemelkedő fontosságú, illetve több olyan területfejlesztési feladatot is ellátó intézmény van a városban, amely a határ menti együttműködést szervezi. Gazdaságfejlesztési tevékenységet folytat az 1998-ban alakult, majd 2000-ben újjáalakult Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovák Tagozata. Fő feladata a tagoknak nyújtott információnyújtás, szolgáltatás, rendezvényszervezés. Ennek érdekében együttműködik a szlovák kamarákkal, különböző szlovák szakmai szövetséggekkel, például kiállításszervező cégekkel. Elektronikus hírlevelet szerkesztenek, honlapot működtetnek. A pozsonyi (magyar) ITDH és a losonci partnertagozat szervezésében magyar cégek szlovákiai, Salgótarjánban pedig szlovák cégek magyarországi bemutatkozását szervezik. Tájékoztató programokat szerveznek a gazdasági jogszabályok változásairól, feltárják a kétoldalú kereskedelem gátjait, intézkedéseket kezdeményeznek a nehézségek feloldására, ösztönzik vegyesvállalatok létrejöttét, elősegítik a tagok szlovákiai kiállításon való megjelenését. A leggyakrabban üzleti partnereket keresnek a vállalkozók, ennek érdekében segítenek céglista készítésében, rövid üzleti ajánlat írásában, lefordítják a megkeresést és el is juttatják a szlovák cégekhez, illetve közzéteszik a szlovák kamarai újságban. Segítenek a tárgyalási időpontok egyeztetésében.
