Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 157 A politikai körülmények 1999 elején tették lehetővé, hogy lépéseket tehessen a két (magyar és szlovák) Ipoly Unió tervük megvalósítására. Hat polgármester, köztük Balassagyarmat és Ipolyság polgármesterei, valamint az Ipoly-táj Fejlesztési Alapítvány elnöke további hat civil szervezet nevében szándéknyilatkozatot írtak alá 1999. április 14-én Balassagyarmaton. Ebben kinyilvánították szándékukat az Ipoly Eurorégió megteremtésére. Az együttműködés Magyarországon 105 önkormányzatot, 230 ezer lakost, Szlovákiában 218 önkormányzatot és 210 ezer lakost érint. A szlovák törvények hiányossága miatt országonként külön-külön jogi személyiségű szervezeteket hoztak létre, amelyek megalapításuk után együttműködési megállapodást kötöttek. Az Ipoly Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés szerződését 1999. szeptember 20-án írták alá Balassagyarmaton. Két szervezetet nevez meg az okmány, Magyarországon az Ipoly Eurorégiót (székhelye Balassagyarmat) és Szlovákiában az Ipeľský Euroregiónt (székhelye Ipolyság/Šahy). Ezek elnökei voltak az aláírók, és a szervezet is kettős központtal működik, részben Balassagyarmaton, részben Ipolyságon. A létrehozott szervezetet szövetségnek minősíti a dokumentum, amelynek célja az európai integrációs folyamatokra való felkészülés, a térség fenntartható fejlődésének elősegítése, az elmaradottság leküzdése, a meglévő (főleg környezeti) értékek megőrzése, területfejlesztési programok készítése. Az aláírt dokumentumok megfelelnek az eurorégiókra vonatkozó 1980-as madridi chartának. Az okmányokat letétbe helyezték Brüsszelben. Munkaterületeknek megjelölték a gazdaságfejlesztést, az infrastrukturális fejlesztést, a területi tervezést, a területfejlesztést, a befektetők vonzását, a közintézmények kapcsolatainak ápolását, az oktatási, művelődési, szabadidő és sport, kutatási és innovációs tevékenységeket, a környezetvédelmet, egészségügyet, a közbiztonságot. A szervezet legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll, ez dönt az eurorégiót érintő minden ügyben. A közgyűlés négy éves megbízással 12 tagú elnökséget választ, akik közül 6 fő önkormányzati tag, 6 fő társadalmi szervezet tagja. Az ügyvitelt a titkárság biztosítja. Az eddig különálló két eurorégió törekvése az, hogy egyesüljenek, és mint egyesült közös szervezet kérhesse felvételét az Európai Régiók Szövetségébe. Az ipolysági székhelyű szlovákiai eurorégió területén található 230 település közül eddig 45 határozott úgy, hogy csatlakozni kíván az egyesült eurorégióhoz. A magyar oldalon a 105 település közül 49 mondta ki csatlakozási szándékát. A cél érdekében módosították alapszabályukat. Az új alapszabály szerint a két régió szövetségre lép egymással, az elnökség felváltva tartja üléseit a két országban, de az elnök mindig magyarországi lesz, balassagyarmati székhellyel, viszont cserébe a közös titkárságot Ipolyságon alakítják ki. A szervezeti változások során 2003-ban valósult meg a Szövetség, azaz a két országban külön-külön létező eurorégió szlovák törvények szerinti bejegyzése a nyitrai bíróságon. Céljuk a közlekedés és a kereskedelem fejlesztésén túl az ökoturizmus megszervezése. Folyamatosan épül a kerékpárút-hálózat, küzdenek a hagyományos vasúti határátkelők újranyitásáért (Drégelypalánk-lpolyság és Ipolytarnóc-Kalonda között). A holland kormány által támogatott Matra-program keretében az Ipoly menti 80 kilométeres sáv az első olyan térség Közép- és Kelet-Európábán, amely részévé vált az Európai Unió ökológiai hálózatának. Az ökológiai programban hét szervezet vett részt: az
