Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
148 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje 4.5. Duna Eurorégió A határ menti együttműködés eseményeit eleinte a Vág-Duna-lpoly Eurorégió keretében szervezték, de 2003-ban megalakult a Duna Eurorégió.16 A térségi eurorégiós kapcsolatokban ugyanis elsősorban a Duna menti kistelepülések érdekeltek, ezért alakítottak külön szervezetet. A kezdeményező fél Neszmély község önkormányzata volt a tatai kistérség területfejlesztési társulatával együtt, és a szlovákiai partner pedig Búcs (Búó) község. Ezen kívül is számos, az eurorégió határain túlnyúló hatású kezdeményezés talált termékeny talajra a térségben (pl. Visegrádi Együttműködés, a Visegrádi Országok eurorégiói közötti együttműködés, Európai Polgárképző Akadémia stb.). A közeli Budapest-Bécs autópálya a kistelepüléseknek megfelelő elérhetőséget biztosit. Turisztikai szempontból a térséget európai jelentőségű kerékpárutak szelik át. Ezek közül kiemelkedik a Passau-Budapest Duna menti (többnyire kiépítetlen) kerékpárút. A Duna-völgy középső, Komárom és Nyergesújfalu közötti szakaszát az ipar szinte minden, elsősorban nyersanyag- és munkaerő igényes ágazata érintette, valamint nagy vízigényű ágazatok. A lakosság körében az országos átlagnál magasabb volt az iparban foglalkoztatottal aránya és a területen gyakorlatilag egészen a 80-as évek végéig a szocialista iparszerkezet dominanciája érvényesült. A legjelentősebb ipari központ Almásfüzitő volt. A nagy nyersanyag igényű állami vállalatok szinte kivétel nélkül a volt Szovjetunióból kapták a feldolgozandó alapanyagokat. így működött az olajfinomító (Szőny) a timföldgyár (Almásfüzitő), a szintetikus műszál gyártása (Nyergesújfalu). Helyi nyersanyagot dolgozott fel a cementgyártás, a cellulóz- és papírgyártás (Lábatlan), a mészkőkitermelés (Piszke, Süttő, Tardosbánya), a cukorgyártás (Ács). A nyersanyagigény kielégítése a Dunán mint szállítási folyosón történt. Almásfüzitő az egyik legforgalmasabb ipari kikötőnek számított több évtizeden keresztül. A nemzetközi kereskedelmi flotta elsősorban nyersanyagot hozott, és kész- vagy félkész terméket szállított keleti piacokra. Ezek az üzemek válságba kerültek a keleti piacok összeomlása után. A gazdasági szerkezetváltás több éves késéssel indult meg. A volt szocialista nagyvállalatok közül azok voltak képesek megmaradni, amelyek időben elkezdték a termékszerkezet váltását és komolyabb nyugati beszállításokat is végeztek. A Duna egyenlőre nem nyerte vissza korábbi jelentőségét a teherszállításban. Meglévő, korábban ipari termékek be- és kihajózásával foglalkozó kikötői keresik funkciójukat, amely a Duna völgy ezen szakaszának táj rehabilitációját követően az idegenforgalom lehet. A szlovákiai oldalon még ilyen központok sincsenek. Az eurorégió két központja Neszmély és Búcs is falu. Azt mondhatjuk róluk, hogy saját országukban periférikus elhelyezkedésűek, de megjelentek a városi beköltözők, akik miatt agglomerációs jelleget kaptak. Mivel hagyományos táji értékeiket megőrizték, a turisztika és a szőlészet-borászat az a két gazdasági terület, amelyeknek a hasznosítása egy új típusú fejlődés lehetőségét teremti meg. 16 A Duna Eurorégió települései a 2003-as alakuláskor a Tatai kistérségből (Magyarország): Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Tata, Vértestolna. A Hídverő Társulás települései (Szlovákia): Bátorkeszi, Búcs, Csallóközaranyos, Dunamocs, Dunaradvány, Hetény, Izsa, Karva, Madar, Marcellháza, Pat, Virt, Vágfüzes. A Duna Eurorégió Duna menti partnertelepülései: Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Almásfüzitő, Ács.