Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
134 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje tékonyak, ha valóban egymáshoz közeli településekről van szó. Ilyen település valóban sok van a határ mentén, de még ezek a települések is törekednek több település együttműködését megszervezni. Elképzelhető a testvértelepülési kapcsolatnak olyan változata is, ahol az egymástól távol lévő települések mintegy hálózatot alakítanak ki valamilyen fontos cél érdekében, ezért egymással kötnek szerződést, ezért közösen tervezik meg fejlesztéseiket, de ez a tágasabb kapcsolati háló még csak lehetőségként van meg a jelenlegi településközi viszonyokban. Általánosabb az, hogy a testvértelepülési kapcsolat területileg kibővül, regionális együttműködéssé szerveződik. Ennek az az oka, hogy a települések egyedi igényeire is könnyebb úgy pénzügyi forrást keresni, ha több település fog össze. A regionálissá váló kapcsolatok esetében a városok kerülnek vezető pozícióba, mert ők rendelkeznek megfelelő szakemberekkel a tervezéshez, a végrehajtáshoz, amihez a kisebb települések erejüknek megfelelően csatlakozhatnak (településszövetségek, kistérségi egyesületek). Van arra is példa, hogy a nagyobb, regionális szervezeti egység megteremtése adott ösztönzést a benne lévő tagtelepüléseknek ahhoz, hogy maguk is keressenek saját maguknak testvértelepülést. A települési kapcsolatok regionalizálódásánk több oka van. Ez az ok lehet a vonzáskörzetek kiegészítésének szándéka, pl. a turizmus jobb megszervezése, a környezetvédelem, a vízgyűjtő területek védelme, a hulladékelhelyezés stb. Ilyen esetekben a táji összetartozás az együttműködés alapja. A táj lehet valóságos természeti táj, de lehet egy hajdani közigazgatási egység, pl. a megye is. Ilyen esetben a hajdani megye területén lévő települések kapcsolatrendszerét állítják helyre. Lehet az együttműködés alapja gazdasági érdek is, amikor pl. a nyersanyaglelőhelyet és a feldolgozókapacitást a határ választja el egymástól. Jelenleg az mondható, hogy a testvértelepülési kapcsolat a nagyobb területi, települési együttműködéseknek ad hátteret, megerősíti a települések fejlesztési célból létrehozott összefogását. Ezeknek példája az euroregionális együttműködés. 3.4. Civil szervezetek kapcsolatai Környezetvédő szervezetek A civil szervezetek jelentősége abban van, hogy hálózatszerű felépítésükkel rugalmasan tudnak alkalmazkodni a lehetőségekhez. A civil szervezetek között kitüntetett jelentősége van a környezetvédő szervezeteknek. Civil szervezetekről van szó ebben az esetben is, de mégis különböznek a többiektől erős ideológiai alapvetésük miatt. A civil szervezetekre általában jellemző ideológiai sokszínűségen belül a környezetvédő mozgalmak a fenntartható fejlődés elveit hirdetik, és ezen nem a gazdasági fejlődés eddigi gyakorlatának a fenntartását értik, hanem az ember és környezete harmonikus együttélésének fenntartását. Másik jellemzőjük az erős szakmaiság. Ez minden nyitottságuk ellenére bizonyos zártságot is eredményez, amit jó közönségkapcsolattal, közösségfejlesztő módszerekkel oldanak fel. Példaként említsük meg a Miskolcon székelő HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesületet. Miskolcon öt környezetvédő szervezet hozott létre egy sajátos együttélési konstrukciót. Európában másodikként, 1992-ben jött létre az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. Az alapítványt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, a Zöld Akció Egyesület és egy
