Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 131 6. táblázat. A magyarországi személyforgalom viszonylati alakulása (fő) 2004 % 2005 % Osztrák 35 185 238 33 37 400 703 34 Szlovén 3 386 866 3 4 030 924 4 Horvát 4 519 332 4 4 332 900 4 Szerb-montenegról 7 487 342 7 7 368 043 7 Román 17 756 994 17 15 331 162 14 Ukrán 8 902 318 8 7 429 433 7 Szlovák 21 629 276 21 27 681 988 25 Budapesti reptér 6 452 905 6 7 547 727 7 Kisrepülőterek 48 738 0,05 72 353 0,07 Z 105 369 009100 111195233100 Forrás: Határőrség (2005). A tábla legfontosabb tanulsága, hogy a határátkelők számával ellentétben a magyar-szlovák határforgalom az osztrák után a legfontosabb, itt zajlik a személyek mozgásának 25%-a. A személyforgalom minden határszakaszon nőtt, azonban kiemelkedik a szlovák viszonylatban regisztrált több mint 6 milliós emelkedés, amelyet a hazánkban foglalkoztatott szlovák munkavállalók ingázása, a szerencsejáték- és benzinturizmus, valamint a megnövekedett utazási kedv idézett elő. 1. táblázat. A szlovákiai személyforgalom viszonylati alakulása (fő) 2002 % 2003 % Magvar 18 731 590 26,04 19 511 281 27,61 Ukrán 935 459 1,30 11 93 482 1,69 Cseh 43 371 728 60,29 41 013 150 58,04 Osztrák 8 381 744 11,65 8 296 791 11,74 Repülőterek 518 213 0,72 644 959 0,91 Z 71 938 734 100 70 659 663 100 Forrás: Úrad Hraničnej polície (2004). Ugyanez érvényes a szlovák személyforgalomra is, ahol még határozottabban látszik egyrészt a cseh viszonylat fontossága, aminek csak fele a magyar személyforgalom. Megint emlékezzünk a külkereskedelmi kapcsolatok gyenge minőségére, és mellette a vele merőben eltérő személyforgalmi adatokra. Az eltérő mértékek is igazolják, hogy a nagy gazdasági kötődések árnyékában helyi szintű kapcsolatrendszer kifejlődése várható. 3.1. Lakossági kapcsolatok A határ menti széles sávot tekintve minél közelebb van egy település a határhoz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a határ másik oldalán elszakított rokonok élnek. A magyarországi oldalon sok helyen laknak olyanok, akiket a második világháború után Csehszlovákiából elüldöztek az etnikailag tiszta állam megteremtése érdekében. Ők visszajárnak ott maradt rokonaikhoz. Sokan a szlovákiai oldalon élő magyarok nemzetiségi elnyomását szeretnék enyhíteni szolidaritásuk kifejezésével, ezért keresik a velük való együttműködés lehetőségét. A lakosság nemzetiség szerinti kevertsége miatt a magyarországi oldalon is élnek - ha kis számban is - szlovákok, akik igyekeznek fenntartani kapcsolataikat a másik oldalon élő rokonaikkal. Végül említsük meg azokat, akik pusztán praktikus, gyakorlatias okokból keresik a kapcsolatot, mert van, ami a másik oldalon olcsóbb, van, ami csak a másik oldalon kapható stb.
