Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
120 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje világ hetedik legnagyobb fegyverexportőre volt. A rendszerváltás csak az „igazság óráját” jelentette, felszínre került, nyilvánvalóvá vált a rendszer tarthatatlansága (Sidó H. 2004, 53-54). 1. ábra. Hagyományos és új ipari központok Szlovákiában Forrás: Sidó H. (2004) alapján szerkesztette Mezei István, rajzolta Mády Máté. Ha a két világháború között a cseh ipar nyersanyagbázisnak tekintette a szlovák tartományt, akkor azt mondhatjuk, hogy a kommunizmus szlovák oldali iparfejlesztésének árát a csehek fizették meg. A két országrész közti viszonynak ez az aszimmetriája, hogy ki adott és ki kapott, mikor ki járt jobban, végtelen viták alapjául szolgált a cseh és szlovák közbeszédben. Többek között ennek lett a végeredménye az összetákolt ország szétválása. Az új állam a csődbe jutott ipar válságát új beruházásokkal törekszik feloldani. A politikai ésszerűség is azt diktálja, hogy ahol a legnagyobb a válság, jelesül a strukturális válság, azon belül a munkanélküliség, ott kell új, korszerű fejlesztéseket megvalósítani, hogy csökkenjenek a feszültségek. Tehát az északi, eddig is fejlett területek fejlesztése kapott elsőbbséget az elmúlt évtizedben. Ez a törekvés találkozik az Európai Unió elképzeléseivel is. Az Unió a versenyképesség fokozására helyezi a hangsúlyt, nem az elmaradottság fölszámolására. Ez a fejlesztési elgondolás arra alapoz, hogy ha az innovációs pontokon nő a gazdaság, akkor annak lesz kisugárzó hatása. A szlovák területfejlesztés ezt az utat járja. Összekapcsolja a válságos, ám magas ipari szakmakultúrával rendelkező körzetének átépítését az Unió által előnyben részesülő innovációs centrummá.
