Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
116 Válogatott tanulmányok és adatok - Vybrané štúdie a údaje ről az érintett tartományok kormányzatainak, valamint a külügy-, a gazdasági- és a környezetvédelmi minisztériumoknak és a központi kormánynak a képviselői. A két bizottság titkársága Szczecinben és Potsdamban kapott helyet. A bizottság a német-lengyel határ gyakorlati problémáit tárgyalta meg, hogy az elkészített dokumentumok, előterjesztések, határozatokat átadják a két ország kormányainak és a korányközi bizottságnak. Témái közé tartoztak a határ menti infrastruktúra kiépítése, harc a káros társadalmi jelenségek ellen a határok mentén és a határvédelem. Fontos területe a kapcsolatoknak a gazdasági együttműködés. 1994-ben a lengyel Gorzőw székhellyel létrehoztak egy részvénytársaságot a határ menti területek gazdaságának közös fejlesztésére. Tevékenységi körébe tartozik többek között információk adása befektetőkről, konkrét tervek megvalósítására befektetők keresése. Kapcsolatot tartanak fenn hitelintézetekkel, a vállalkozók kapcsolatfelvételét segítik ezekkel a hitelintézetekkel, tanácsadást folytatnak, kiállításokat, vásárokat, tanácskozásokat, tanfolyamokat szerveznek és együttműködnek mindenféle gazdasági fejlesztő szervezettel. A részvénytársaság minden tevékenysége a határ mindkét oldalára vonatkozik. A határ menti kapcsolatokat segítik a környezetvédelmi, területrendezési és vállalkozói különbizottságok, egyesületek. Ebben a tevékenységi körben játszanak különleges szerepet az eurorégiók. A cseh-német határ menti együttműködések Míg Nyugat-Európában a háborúk után fokozatosan le tudták küzdeni az ellentéteket, addig a szovjet hódoltság területén elfojtott és manipulált indulatok lapultak a fedő alatt. A kommunizmus bukásával kezdődött meg a történelmi görcsök kölcsönös feloldása. Csehország nyugati és északi területein hatalmas népességmozgás volt a háború után. A németek kiűzése után ide telepített vagy ide költözött emberek mind kulturálisan, mind társadalmi értelemben sokfélék voltak, nem volt szoros kapcsolatuk az új lakóhelyükkel a határ mentén. Ennek előzménye visszanyúlik a Beneš-dekrétumokhoz, amely kimondta, hogy a németek és a magyarok második világháborús szerepe miatt aki bármelyik csehszlovák népszámlálás során németnek vagy magyarnak vallotta magát, az megfosztandó állampolgárságától és vagyonától. Ennek jegyében megközelítőleg 3 millió szudéta németet telepítettek ki. Többségük a határ másik oldalán, bajor településeken talált magának új lakóhelyet. A cseh kormányzat német nyomásra sem vonta vissza a Beneš-dekrétumokat. Ennek ellenére, a két kormány 1997-ben alapítványt hozott létre a nácizmus cseh áldozatainak (1938-1945) és a kiűzött szudéta németek (1945-1948) kárpótlására. Feszültséget jelent a két ország között a hatalmas gazdasági különbség, és olaj a tűzre, hogy a szomszédos volt NDK tartományait az egyesülés után besorolták az Európai Unió strukturális alapjainak egyes számú célkitűzéséből (Objective 1.) részesedésre jogosult területek közé. A határ menti kapcsolatokra politikai, gazdasági és társadalmi okokból van szükség. A sikeres együttműködés annak a jele ugyanis, hogy képesek együtt dolgozni a határ két oldalán élők, képesek legyőzni a nyelvi akadályokat, a gazdasági különbségeket, a nemzeti érzékenységeket. Ezekkel a földközeli tapasztalatokkal a lakosságot is ösztönzik az Európai Unió elfogadására. „Az európai uniós tagság önmagában elköteleződést jelent az európai népek szabadságjogai mellett. Közöttük vannak az európai állampolgárokat megillető jogok a
