Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005 (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
1. Válogatott tanulmányok és adatok a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonakozólag
Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén 111 1.1. Példa a tagállamok közötti eurorégióra „Már gyermekként megtapasztaltam, milyen hátrányokkal jár a határ. Mindig természetellenesnek tartottam, hogy a hollandok és a németek egymásnak háttal állnak. " Rolf Cyprian7 Az első, ma már klasszikusnak számító határ menti együttműködés, az EUREGIO „őse”, a két folyóról elnevezett Rhein-Ems Érdekközösség 1954-ben jött létre, még csak az akkori Nyugat-Németországban. Hivatalosan mint határon átnyúló együttműködést 1958-ban ismerték el a határ mindkét oldalán lévő községek, városok és járások képviselői. Az érdekközösség már települések szövetségévé vált, amikor 1965- ben megszervezték az első határ menti regionális vásárt EUREGIO néven. Az elnevezés olyan tetszést aratott, hogy a szervezet nevévé vált. Eleinte mindkét országban volt titkárság (Hollandiában kettő is), de idővel Gronau mint a határhoz legközelebb lévő település lett a székhely. Kezdetben csak a német (1969), de 1985-ben már a holland titkárság is ebbe a faluba költözött. 1971-ben támogatta először anyagilag az Európai Unió, és mindkét ország nemzeti gazdasági minisztériuma azt a programot, amelyben először fogalmazták meg a régió fejlesztésének szükségességét a közlekedés, a gazdaság (ruhaipar) és a munkaerő képzettségének javítása érdekében a határ mindkét oldalán. Az EUREGIO történetében kiemelkedő fontosságú az 1978-as év, mert ekkor fogadták el a tanácsról szóló alapszabályt és megválasztották az első elnököt. Ennek a kidolgozása is korábban kezdődött. A holland Károly herceg egy beszédében azt fogalmazta meg, hogy az európai parlament mintájára egy határon átnyúló régióban is hasonló szervezetet kellene létrehozni: „A plurális társadalmat nem csak az országok szintjén kell építeni.” Ennek a beszédnek a hatására fogalmazták meg 1975-ben, hogy a javasolt tanács a határon átnyúló parlamenti gyűlés és egyúttal az EUREGIO legfőbb szerve legyen. Ennek szellemében alakították meg a tanácsot 1978-ban mint az EUREGIO legfelsőbb politikai szervét, amelynek hatásköre nincs, de széles támogatást élvez a helyi hatalmak (közigazgatási és önkormányzati szervezetek) részéről. Kezdettől fogva az az ambíció fűtötte a tanácsot, hogy mind szervezetileg, mind tevékenységét illetően mintaadó legyen a többi eurorégió számára. A tanácsnak ma 41 német és 41 holland tagja van a szabályok szerint, miközben a 13 ezer km2-en élő 3,2 millió lakosból csak 27 holland határ menti község lakosai tartoznak az EUREGIO-hoz, a túlnyomó többséget a 103 német területegység jelenti, amibe községek, városok tartoznak, de szám szerint beleértik a 7 járást is mint helyi hatalmi központot. A tanácsot területi és politikai szempontok alapján alakítják ki. A helyhatósági választások alkalmával dől el, mely pártok képviseltetik magukat a tanácsban. Emellett a tagtestületek lakosságszáma dönti el a társadalmi munkában tevékenykedő képviselők számát. Német oldalon 30 ezer lakos ad egy képviselőt, illetve a 20 ezer lakosnál népesebb települések is egyet. A képviselők számát a járás megválasztható képviselőinek számához igazítják. A két város, Bocholt és Rheine 1-1 képviselőt küld köz-7 Rolf Cyprian (CDU), az EUREGIO tanácsának elnöke 1997 óta.
