Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Közéleti krónika 2008
94 A. Szabó László 0,2% az ukrán, illetve 0,1% a német nemzetiséghez tartozók aránya. Egyéb nemzetiségűként az ország lakosságának 0,2%-a szerepelt, míg 1%-nál nem tudták egyértelműen megállapítani a nemzetiséget. Valamelyest eltérés tapasztalható az anyanyelv (a megkérdezettek szülei által használt nyelv) szerinti megoszlásban, ahol a kisebbségek aránya némileg magasabb (83,9% szlovák, 10,7% magyar, 1,8% roma, 1% ruszin, 0,9% cseh, s egyaránt 0,1% ukrán, német és lengyel anyanyelvű). Ezen számok is azt igazolják, hogy nagy nehézségbe ütközne, ha különböző fajsúlyú adatokat próbálnánk meg összevetni. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk, hogy minden információt a kontextus tükrében vegyünk górcső alá. Változások a közoktatásban Mielőtt hozzálátnánk a számok elemzéséhez, szükséges szót ejteni az oktatási rendszer változásairól, reformtörekvéseiről, azokról a különböző kezdeményezésekről, melyek törvényes keretek formájában is testet öltöttek a vizsgált időszakban. A közoktatásban mindenekelőtt az oktatási államigazgatást, valamint az iskolai önkormányzatok tevékenységét szabályozó (Tt. 596/2003-as számú) törvény, illetve az oktatás finanszírozásának módját meghatározó (Tt. 597/2003. számú) jogszabály eredményezett radikális változásokat. Főképp az utóbbi vezetett az intézményhálózat szűkítéséhez, mivel egyes önkormányzatok az alacsony gyereklétszám miatt sok esetben kénytelenek voltak lemondani az óvodák és iskolák fenntartásáról. A változások második hulláma a 2006-os kormányváltás utáni periódusra esik. Az ebben az időszakban elfogadott jogszabályok elsősorban az oktatás tartalmi kérdéseit igyekeztek szabályozni, de sajnálatos módon a tárca számos rendelkezése nemzetiségellenes elemeket is tartalmazott. Bár ezek a törekvések nem minden esetben érték el céljukat, a kisebbségi tudatban súlyos nyomokat hagytak, s ez esetenként befolyással lehet(ett) a gyermeküknek óvodát vagy iskolát választó szülők körére is. Közoktatási számadatok Mivel a szakközépiskolák és a sajátos képzést biztosító speciális iskolák terén nem igazán mérvadó a statisztika (hiszen a kisebbségek nyelvén oktató intézmények híján a nemzetiségi tanulók sok esetben kénytelenek szlovák nyelvű iskolát választani), ezúttal csupán az óvodák és az alapiskolák körét vizsgáljuk. Kiváltképpen ugyanis csak bennük mérhető reálisan a nemzetiségi jelenlét, illetve a nyelvhez való ragaszkodás mértéke. A számokat és a hozzájuk fűzött megjegyzéseket a teljesség igénye nélkül adjuk közre, a tanulmány terjedelmi korlátái egyébként sem teszik lehetővé a teljes körű elemzést. Mindenesetre sok-sok érdekesség - esetenként egy-egy anomália is - kiolvasható a számokból. A végső értelmezést viszont ezúttal az érdeklődő olvasóra bízzuk. A számok egyébként is sokatmondóak.
