Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)

Közéleti krónika 2008

48 Hodosy Szabolcs A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogállását érintő 2008-as jogszabályok Az antidiszkriminációs törvény módosításáról szóló törvény2 időrendben talán az első azon törvények közül, melyek mindenképpen befolyásolják a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogállását. Az antidiszkriminációs törvény még 2004-ben került elfo­gadásra és 2004. július 1-jétől hatályos. Az eredeti szövegezésben viszont volt olyan rendelkezés, konkrétan a 8. paragrafus 8. bekezdése, mely kimondta, hogy „az esély­­egyenlőség gyakorlati bebiztosítására és az egyforma bánásmód betartására különle­ges kiegyenlítő rendelkezéseket lehet elfogadni a faji és etnikai származással össze­függő hátrányos megkülönböztetés meggátolására. ’’ E rendelkezést a Szlovák Köztár­saság Alkotmánybírósága 2005. október 18-ai PL. ÚS 8/04 számú határozatával al­kotmányellenesnek minősítette.3 Ezzel az adott rendelkezés először hatályát, majd hat hónappal később érvényét is vesztette. Az indokok között a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága elsősorban azt rója fel a rendelkezésnek, hogy nem eléggé egyér­telmű, hogy az ott említett különleges kiegyenlítő rendelkezéseknek átmeneti jellegük kell, hogy legyen, hogy a másik oldalon ne kerüljön sor fordított diszkriminációra, va­lamint hogy az adott rendelkezés nem elég konkrét, nincs megfelelőképpen behatá­rolva.4 Mindezek tükrében elmondható, hogy 2008-ban az antidiszkriminációs törvény módosításával a törvényalkotó konkretizálta az addig talán nem eléggé egyértelmű rendelkezéseket. Precízebb megfogalmazást kaptak a meghatározások, fogalom- és kifejezésmagyarázatok (közvetlen és közvetett diszkrimináció, zaklatás, szexuális zak­latás, diszkriminációra való biztatás, utasítás diszkriminációra, jogtalan büntetés, jo­gi személy diszkriminálása stb.), valamint sor került az alkotmánybíróság által meg­szüntetett (és nehezményezett) „különleges kiegyenlítő rendelkezések" pontosításá­ra, újbóli megfogalmazására, megmagyarázására. Mi több, a törvény tartalmazza már az újonnan megnevezett „átmeneti kiegyenlítő rendelkezések” alkalmazásának rend­jét, módját, lehetőségeit (milyen esetben alkalmazhatók, mennyi ideig lehet őket al­kalmazni). A törvénymódosítás tehát biztosítja, hogy átmeneti kiegyenlítő rendelkezé­seket csak az államigazgatási szervek alkalmazhatnak és csak olyan esetben, ha ezek célja a bizonyíthatóan megjelenő egyenetlenség csökkentése, vagy megszünte­tése, ill. a kitűzött cél eléréséhez megfelelőek és nélkülözhetetlenek. Mindezek mel­lett a törvénymódosítás több Európai Uniós irányelvet is transzponált a szlovák jog­rendbe (200/43/EK, 200/78/EK, 76/207/EGK, 2004/113/EK). 2008-ban a közoktatás terén is nagy változás történt, ugyanis 2008. június 1-jével hatályba lépett az új közoktatási törvény.5 E törvény kapcsán kodifikációról is beszélhe-2 Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 85/2008 számú törvénye, amely módosítja és kiegészíti a 365/2004-es számú törvényt az egyforma bánásmódról az egyes területeken és a diszkriminációtól va­ló védelemről és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről (antidiszkriminációs törvény) a ké­sőbbi jogszabályok értelmében és amely módosítja és kiegészíti a Szlovák Köztársaság Nemzeti Taná­csának 308/1993-as számú törvényét a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ létrehozásáról a későbbi jogszabályok értelmében. 3 A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata 539/2005 számmal került kihirdetésre. 4 A teljesség kedvéért ajánlom elolvasni az alkotmánybírósági határozat indoklását és az alkotmánybírói különvéleményeket is, melyek megtalálhatók a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának honlapján. 5 A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 245/2008 számú törvénye a nevelésről és oktatásról (isko­latörvény) és néhány törvény módosításáról és kiegészítéséről (a továbbiakban csak közoktatási törvény).

Next

/
Thumbnails
Contents