Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
32 Štefan Šutaj-Sápos Aranka A veszélyeztetettség érzésének kiváltása mindkét oldalon az ellenségkép kialakításának a része, olyan ellenségé, aki miatt fel kell sorakozni egy-egy olyan politikai párt mögé (függetlenül annak pillanatnyi nagyságától és politikai súlyától), amely az etnikai (szlovák vagy magyar) érdekeket védi, illetve a kormánypártok esetében, amely Szlovákia nemzetállami érdekeit védelmezi. A médiák aránylag kisebb figyelmet szenteltek Simon Zsolt parlamenti képviselő tevékenységének, aki bejelentette a dél-szlovákiai régió városai és falvai társulásának a létrehozását. A társulás ideiglenes neve Dél-Szlovákia Városainak és Falvainak Regionális Társulása, feladata az lenne, hogy segítsen megoldani a régió sajátos problémáit. Úgy érvelt, hogy ez a társulás apolitikus, amely nem az autonómia létrehozása érdekében jönne létre. Törekvése azonban a régió több önkormányzatának ellenállásába ütközött. Igaz ugyan, hogy Simon Zsoltnak sikerült a terv támogatására megnyerni a régió mintegy 50, zömében magyar lakta települését, de a többségében szlovákok lakta települések elutasították a kezdeményezést. A képviselő több estben még azoknál az önkormányzatoknál sejárt sikerrel, amelyeket az MKP tagjai irányítanak. Ez részben a képviselőnek a pártban kialakult helyzete, a pártvezetéssel szembeni ellentétei miatt következett be. Szlovákia Városai és Falvai Társulásának (ZMOS) elnöke, Michal Sýkora viszont annak a reményének adott hangot, hogy a terv egyáltalán nem fog megvalósulni, mivel ez a helyi önkormányzatok pozíciójának a meggyengüléséhez vezethet. Új társulás csak abban az esetben jöhet létre, ha azt a régió városainak és falvainak többsége támogatja. Robert Fico kormánya Simon Zsoltot már korábban is azzal vádolta, hogy etnikai alapokon akar létrehozni társulást. Simon ezt természetesen elutasította (Obce na juhu..., 2008; Organizácia pre..., 2008). Szlovákiában mindeddig nem sikerült a nemzeti kisebbségek fejlődésének olyan feltételeit és mechanizmusait kialakítani, amelyek elősegítethették volna, hogy a kisebbségek (adott esetben a kisebbségi helyzetben élő szlovákok is), az általuk lakott területeken - a kormánnyal és az önkormányzati szervekkel együttműködve - maguk oldhassák meg a problémáikat. Az autonómia és az önkormányzat fogalmáról olyan vita, amely tisztázhatta volna, mit is jelentenek ezek valójában, ki mit ért alattuk, el se kezdődött. A kérdéskör mindmáig tabu, az érdekelt pártok ezzel alaposan vissza is élnek, és saját politikai céljaik elérésére, az ellenségkép kialakítására használják fel. 4.2. A tankönyvek - kétnyelvű földrajzi nevek A nemzetiségek nyelvén oktató iskolákban rendszerint a szlovák tankönyvek fordításait, illetve az iskolaügyi minisztérium által jóváhagyott tankönyvek adaptációit használják. A nemzetiségek nyelvén oktató iskolák, valamint a nemzetiségek nyelvét oktató iskolák számára a legfontosabb és a feltétlenül szükséges tankönyveket és munkafüzeteket hagyják jóvá. Az oktatási törvény 40. paragrafusa értelmében az iskolákban a minisztériumi jegyzékben nem szereplő tankönyvek és tanszövegek használata is megengedett. A nemzetiségi iskolák számára készült tankönyvekben a földrajzi nevek írásával kapcsolatos gondok már 2007 januárjában felszínre törtek, amikor J. Mikolaj oktatási miniszter levelet küldött a tankönyvkiadónak azzal az utasítással, hogy a nemzetiségi iskolák számra készült tankönyvekben a földrajzi neveket kizárólag szlovák nyelven tüntessék fel. 2008-ban kikerült a nyomdából a magyar tanítási nyelvű iskolák 4. osztálya számra készült honismereti tankönyv. Ez a tankönyv a magyar nemzetiségű pedagógusok
