Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
30 Štefan Šutaj-Sápos Aranka Külön kategóriába tartoznak az MKP alelnökének, Duray Miklósnak az ügyei. 2008. október 11-én közlekedési baleset részese volt, de képviseló'i mentelmi jogával élve nem volt hajlandó magát alkoholvizsgálatnak alávetni. Már 2006. április 18- án is túllépte gépkocsijával a megengedett sebességet, és akkor is elutasította az alkoholtesztet (Miklós Duray..., 2008). Ennek ellenére az MKP 2008. október 18-án megtartott országos tanácsán senki nem kért Duray Miklóstól magyarázatot az említett baleset körülményeiről. 4. VÁLOGATOTT KISEBBSÉGPOLITIKAI ÜGYEK 4.1. Az autonómia 2007 végén Bósza János javasolta, hogy 16 szlovákiai járás területén, ahol több mint egymillió szlovák él, hozzák létre a Dél-felvidéki Autonómiát. Ezt a javaslatot a szlovák politikai pártok politikai provokációként értékelték (HZDS: Juho-hornozemská..., 2008). A Nomos Regionalizmus társulás visszautasította, hogy a területi autonómiát valamiféle államellenes, alkotmányellenes, népellenes és diszkriminációs kezdeményezésnek tekintsék. Bósza javaslatát a teljes szlovák politika szélsőségesnek, elfogadhatatlannak és valóságidegennek tekintette. A Belügyminisztérium 2008 januárjában feloszlatta a Nomos Regionalizmus polgári társulást (Bósza vyzýva; 2008; Slotu..., 2008; Ministerstvo rozpustilo..., 2008). A társulás honlapja azonban ma is működik, bár nehezen elérhető. Az MKP 2008 elején egyértelműen visszautasította az országhatárok megváltoztatását, valamint azt is, hogy területi autonómiára törekedne. „A világ változik. Amikor a határok nélküli Európát építjük, miért lenne érdekünk most bármilyen határt megváltoztatni? Másrészt azonban érdekünk, hogy biztosítva legyen kultúránk és oktatásügyünk, ezért ezen a téren szívesen látnánk egy magasabb szintű önkormányzást” - jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke (Csáky: Stota..., 2008). Az autonómia körüli vitákhoz külföldről is érkeztek vélemények. Göncz Kinga, Magyarország külügyminisztere azzal a kéréssel fordult Knut Vollebaekhoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához, hogy a régióban segítse megvalósítani az autonómiáról és a kisebbségek jogairól folytatott nyílt vitát (Maďarsko: Gönczová..., 2008). Az autonómiáról folytatott viták új hullámát váltotta ki Csáky Pálnak az ismert romániai magyar politikussal, Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélése. Csáky Pál szerint az autonómia ernyője alá a szlovákiai magyarok kulturális és művelődési szervezetei tartoznának. Az egész rendszerről és annak finanszírozásáról a szlovákiai magyarok választott, kis létszámú parlamentje döntene, az országos parlament pedig törvényességi felügyeletet gyakorolna a kisebbségi képviselők felett. Amikor a sajtó erről hírt adott, Csáky Pál kijelentette: 2008. szeptember 27-én Dunaszerdahelyen Tőkés Lászlóval az autonómiáról nem beszéltek. A találkozóval kapcsolatban kiadott nyilatkozata szerint a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Emberjogi és Nemzeti Kisebbségek Szekciójának a 2003-2005 közötti elképzeléseiről beszélt (Kubiš kritizoval..., 2008). „A mai találkozó legfontosabb pontja valóban az volt, hogy egymás között tisztázzuk, mit is értünk az autonómia különféle formái alatt” - mondta a találkozó utáni a sajtóértekezleten annak a hangfelvételnek a tanúsága szerint, amelyet a parameter.sk hírportál hozott nyilvánosságra. Csáky Pál szerint a kulturális és oktatá-
