Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
22 Stefan Sutaj-Sápos Aranka 2.4.2 Az iskolák finanszírozása A nemzetiségi iskolák finanszírozása a Törvénytár 597/2003 sz. törvényének 4. §-a 1. és 2. bekezdése alapján történik. Az általános-és középiskolák, illetve oktatási intézmények fenntartói az iskolaügyi minisztérium költségvetéséből az adott naptári évre kapják normatív alapon a pénzeszközöket. A normatív támogatás összegét az adott évre a diákok létszáma, illetve a költségvetésben az egy diákra megszabott éves támogatási összeg szerint állapítják meg. A támogatás tehát nem függ az osztályok számától, csak a diáklétszámtól. A Törvénytár 2/2004-es számú kormányrendelet 4. § 2. bekezdése alapján a nem szlovák oktatási nyelvű iskolát látogató diákok esetében a normatív támogatás 8%kal magasabb, az ilyen diákra tehát az iskola, a szlovák oktatási nyelvű iskolák diákjaira jutó normatív támogatás 1,08-szorosát kapja. A nagyobb támogatás oka, hogy az alsó és felső tagozatos kisebbségi általános iskolákban a tanterv végrehajtása nagyobb tanárlétszámot feltételez. A 2008/2009-es tanévben ez a magasabb normatív támogatás minden, nem szlovák oktatási nyelvű iskolát megilletett. A szlovákiai magyarok körében felháborodást váltott ki az az információ, miszerint az uniós alapokból első körben támogatást nyert 172 általános- és középiskola között nem volt egyetlen magyar tannyelvű sem. Ez ellen nemcsak az MKP tiltakozott, de a magyar kormány képviselői is. Az uniós alapokban rendelkezésre álló összegek az első pályázati körben nem merültek ki, így lehetőség nyílt pályázni a következő kiírásokban. (Szigeti: Väčšina.., 2008). 2.4.3. Felsőoktatás A Szlovák Köztársaság kisebbségi nyelvű felsőoktatását vagy valamely kisebbségi nyelv oktatását például az Eperjesi Egyetem biztosította a ruszinok számára (Regionális és Nemzetiségi Tanulmányok Intézete - ruszin nyelv és kultúra osztálya, 2008. március 1-től önálló Ruszin Nyelvi és Kulturális Intézet), az ukrán nyelv esetében ezt a küldetést a Ruszisztikai, Ukranisztikai és Szlovakisztikai Intézet teljesítette, amelynek keretén belül működik ukranisztikai tanszék. Magyarul a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Karán, a nyitrai Konstantin Egyetem Pedagógiai és Közép-európai Tanulmányok Karán, illetve a komáromi Selye János Egyetem három - közgazdasági, református teológiai és pedagógiai - karán folyik oktatás. 10. táblázat. A főiskolai hallgatók száma nemzetiség szerint 2008. 10. 31-ig Cseh, morva, sziléziai Ukrán Ruszin Magyar Lengyel Német Roma Egyéb SZK*285 132 89 6 374 17 34 7 139 Megjegyzés: * nyilvános, magán, állami. Forrás: www.minedu.sk. A legtöbb magyar nemzetiségű hallgató a Selye Egyetemen (1356 fő), a nyitrai Konstantin Egyetemen (1116 fő), a pozsonyi Műszaki Egyetemen (1007 fő) és a pozsonyi Komenský Egyetemen (815 fő) tanult. A legtöbb ukrán nemzetiségű hallgatója az Eperjesi Egyetemnek (29 fő) és a kassai Műszaki Egyetemnek volt. Hasonlóképpen a legtöbb ruszin hallgató is az Eperjesi Egyetemen (29 fő) és a kassai Műszaki Egyetemen (12 fő) volt. A szlovákiai magyar nemzetiségű hallgatók 20,1%-a látogatta a Selye Egyetemet 2008-ban.
