Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)

Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában

A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában

19

fogadott el határozatot, mivel a határozati javaslat nem kapott többségi támogatást (6 jelenlevő képviselő, a határozat mellett szavazott 1, ellene 1, tartózkodott 1).

2.4. Szlovák Köztársaság Iskolaügyi Minisztériuma

2007. november 19-én a kormány megtárgyalta a nemzeti kisebbségi oktatás és nevelés tervezetét. Határozatában feladatul adta Dušan Čaplovič kormányalelnöknek és J. Mikolaj oktatási miniszternek, hogy a nevelési és oktatási törvény tervezetében meghatározzák a kisebbségi anyanyelvű oktatás kereteit tekintettel az egyes nemzeti kisebbségek sajátosságaira, illetve módosítsák a Törvénytár 2/2004 sz. kormányrendeletének 4. paragrafusát úgy, hogy a kisebbség nyelvét oktató iskolák normatív támogatása valamennyi iskolára, ne csak a magyar oktatási nyelvű iskolákra vonatkozzon.

Az interkulturális párbeszéd biztosítására, a nemzeti kisebbségi oktatás és nevelés során felmerülő gondok kezelésére J. Mikolaj a minisztérium tanácsadó szervként létrehozta a Nemzetiségi Oktatási Tanácsot. A tanács személyi összetétele az iskolaügyi minisztérium honlapján is megtalálható.

2.4.1. A nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzete

2008. májusában a parlament jóváhagyta az oktatásról és nevelésről szóló törvényt. A törvény deklarált célja az volt, hogy keretet biztosítson az oktatás tartalmi reformjának és az oktatási-nevelési programokkal való képzésnek. Az állam az iskolák számára az állami képzési porgrammal határozta meg az oktatás kötelező tartalmát. Az iskolai képzési program fejezi ki az iskola profilját. A törvény több jogosultságot biztosít a helyi államigazgatási szerveknek. Definiálta az oktatási alapfogalmakat, az oktatás és nevelés szervezeti kérdéseit, finanszírozását és az intézmények hatásköreit.

A nemzetiségi oktatás feltételeit többek között az alábbi paragrafusok érintik:

A 4. §, amely a nevelés céljait rögzíti, leszögezi, hogy a gyermekek és a tanulók számára az államnyelven és anyanyelvükön kell biztosítani a megfelelő készségek elsajátítását, főként a kommunikáció, az élőbeszéd használata, informatikai-kommunikációs technológiák stb. területén. Ugyanezen paragrafus f) bekezdése szerint erősíteni kell a gyermekekben a tiszteletet az állam kulturális, nemzeti értékei és hagyományai, valamint az államnyelv, saját anyanyelvűk és saját kultúrájuk iránt. A h) bekezdés a szabad társadalomban való életre történő felkészítésről szól a nemzetek, nemzetiségek és etnikumok közötti barátság szellemében.

A 11. §-a értelmében a pedagógiai dokumentációt az állam nyelvén kell vezetni. Azokban az iskolákban és intézményekben, ahol az oktatás és nevelés valamely nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a pedagógiai dokumentáció kétnyelvű.

A 12. § 3. bekezdése a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoportokhoz tartozó gyermekek és tanulók számára garantálja az államnyelv elsajátítása mellett az anyanyelven való tanulás jogát is.

A 12. § 5. bekezdése értelmében ezeknek a tanulóknak az oktatása és a nevelése az alábbi intézményi keretek között valósul meg:

1 olyan iskolákban és osztályokban, ahol a nevelés és oktatás az adott nemzetiség nyelvén folyik,

2 olyan osztályokban és iskolákban, ahol a tantárgyak közül az egyik a nemzeti kisebbség nyelve és irodalma, de a többi tantárgy oktatása államnyelven folyik;