Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Štefan Šutaj - Sápos Aranka: A nemzeti kisebbségek helyzete 2008-ban Szlovákiában
14 Stefan Sutaj-Sápos Aranka nem korlátozza a kisebbségek anyanyelvének használatát a nyilvános érintkezésben. A államnyelvtörvény nem az egyének, hanem az állami és önkormányzati szervek, közigazgatási intézmények és szolgáltatók nyelvhasználatát szabályozza. • Szlovákia az RKNYEK-t jóváhagyó okiratában többek között leszögezte, hogy az ebből eredő kötelezettségeket a szlovák alkotmánnyal összhangban és az államnyelv használatának korlátozása nélkül fogja teljesíteni. Az RKNYEK nem feltételezi a kisebbségi és államnyelv használatának egyenlőségét, és a nyilvános nyelvhasználat szempontjából nem emeli azokat egyenlő szintre A Szlovák Köztársaság a dokumentumban kitűzött alapvető célokat sikeresen teljesíti. Az államnyelv védelmét és helyzetének megszilárdítását biztosító jogi szabályozás, illetve a kisebbségekhez tartozó személyek joga anyanyelvűk nyilvános használata nem került ellentmondásba egymással. (Návrh druhej..., 2008). 2.3. Az állami intézmények kisebbségpolitikai gyakorlata 2.3.1. A köztársasági elnök A 2004. november 15-én elfogadott szervezési rend értelmében az elnöki irodában nincs külön részleg a nemzetiségekkel való kapcsolattartásra. Ivan Gašparovič elnök találkozott a szomszédos országok államfőivel, de a nemzeti kisebbségek kérdése csak Viktor Juscsenkóval és Sólyom Lászlóval folytatott megbeszélésein került szóba. Ivan Gašparovič megköszönte Juscsenkónak azt a figyelmet, amelyet az ukrán fél a szlovák kisebbségnek szentel. Megerősítette, hogy Szlovákia is kész támogatni az ukrán kisebbséget, hiszen az ilyen támogatás hozzájárul a kulturális és társadalmi élet gazdagodásához és a nemzetiségek együttéléséhez Szlovákiában (Prezident SR pracovne..., 2008). 2008. április 14-én Ivan Gašparovič felszólalt az ET Parlamenti Közgyűlésének ülésén. Hozzászólásában foglalkozott a nemzeti kisebbségek kérdésével. Szlovákia megalakulásának 15. évfordulója kapcsán nem szlovákokról beszélt, hanem „országunk polgárairól”. Az elnök szerint, Szlovákia aktívan részt vett az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének megalkotásában, s már akkor készített országjelentéseket az ET-nek, amikor ez még nem volt számára kötelező. A szlovák-magyar viszonyról elmondta: „A szomszédunkkal kötött jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződésbe belefoglaltuk az Önök ajánlásait. Ez azt jelenti, hogy kötelező érvényű jogi szerződéssel garantáltuk a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a védelmét." (Prezident SR vystúpil..., 2008) A köztársasági elnök nyilatkozatai is megerősítették, hogy Szlovákia vezetői az európai fórumokon Szlovákia valamennyi állampolgárának képviselőiként lépnek fel, míg a belpolitikai porondon elsősorban a többségi szlovák nemzetet szólítják meg. Az elnök saját tevékenységének értékelésekor hangsúlyozta politikájának alapértékeit, melyeket tisztségbelépésekor a „nemzetien gondolkodom, szociálisan érzek” jelszóban fogalmazott meg. A jövőben, vélekedett az elnök, Szlovákiának három alappilléren kell állnia: biztonság, jólét és öntudat. (Prezident SR Ivan Gašparovič..., 2008). 2008. január elsejei újévi beszédében négy alapértéket hangsúlyozott, amelyek szerinte a legnagyobb tiszteletet érdemlik: család, nemzetség, nemzet, Szlovákia. Ezekkel a kifejezésekkel az egyik oldalon hangsúlyozta az állam nemzeti jellegét, de
