Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2008 (Somorja-Dunaszerdahely, 2009)
Közéleti krónika 2008
A szlovákiai nemzetiségi közoktatási számarányok 109 nya magasabb, mint a bennük tanuló gyerekeké. Ugyanakkor lényegesen kisebb lett az alapiskolát látogató tanulók száma. Míg az iskolák száma csak 6,6%-kal csökkent (159 iskola), addig a tanulói létszám 24%-kal apadt (143187). Ennek következtében a vizsgált hat esztendő alatt 4565 alapiskolai osztályt szüntettek meg az illetékesek. Ugyancsak megállapíthatjuk, hogy a magyar osztályba járók részaránya némileg emelkedett, ám a legutóbbi népszámlálási adatokban (2001) szereplő számoktól - főként ami a magyar anyanyelvűek szlovákiai jelenlétét illeti - így is jelentősen elmarad. Tanulók megoszlása nemzetiség szerint - összesen 2002 2005 2008 NemzetiségÖsszesen % Összesen % Összesen % szlovák547585 90,91 484570 91,05 418296 91,10 magyar47342 7,86 42285 7,95 36649 7,98 ukrán505 0,08 385 0,07 296 0,06 német106 0,02 105 0,02 70 0,02 ruszin258 0,04 207 0,04 190 0,04 cseh901 0,15 612 0,11 415 0,09 lengyel39 0,01 28 0,01 46 0,01 roma4255 0,71 2758 0,52 1840 0,40 egyéb453 0,08 462 0,09 561 0,12 külföldi916 0,15 776 0,15 810 0,18 Összesen602360 100,00 532188 100,00 459173 100,00 A fenti táblázatból elsősorban arról tájékozódhatunk, hogy az egyes nemzetiségek milyen arányban voltak jelen a vizsgált időszakban a 6 és 15 év közti korcsoportban. Az adatok hitelességét némileg megkérdőjelezi, hogy a statisztikák szerint csökkent a roma fiatalok száma. Ugyanakkor viszont azt is látni kell, hogy nőtt a szlovákok és a magyarok részaránya, s ez a két tény minden bizonnyal összefüggésben van. A többi nemzetiségnél csupán a csehek jelentős fogyása szembetűnő. A különböző fenntartású iskolák számadatai szintén azt mutatják, hogy az önkormányzati iskolákban csökkent a roma tanulók száma, 2008-ban viszont már hatszor több roma nemzetiségű járt egyházi iskolába, mint 2002-ben. Érdemes megvizsgálni a különböző tanítási nyelvű iskolák helyzetét kerületenként is, főképp azokban a régiókban, ahol nagyobb számban élnek kisebbségek. Az általános összehasonlítás céljainak leginkább az önkormányzati iskolák adatai felelnek meg, hiszen nemzetiségi magániskola még nem létezik Szlovákiában, és az egyházi iskolák száma is elenyésző. Az 5 kerület esetében, amelyekben magyarok is nagyobb számban élnek, a Besztercebányai volt az egyedüli, ahol nőtt a magyar iskolák száma, Kassa és Pozsony megye esetében a létszám nem változott, a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben viszont - annak ellenére, hogy az utóbbiban még a százalékarány is emelkedett - csökkent a magyar intézmények száma, hiszen ezekben a régiókban 11, illetve 4 iskolát bezártak. Csökkent az ún. vegyes igazgatású iskolák száma is, melyekben szlovák és magyar osztályok egyaránt működnek. A Pozsonyi kerületben mindkét ilyen iskolát bezárták, és a Kassai kerületben is kettővel csökkent a számuk. Legnagyobb számban a Besztecebányai kerületben zártak be ilyen típusú intézményeket, míg a Nyitrai kerületben eggyel több lett belőlük. A legfontosabb következtetéseket az alapiskolák esetében is az egyes nemzetiségekhez tartozók nyelvválasztásából és identitásvállalásából szűrhetjük le, vagyis (a mi ese
