Lelkes Gábor - Tóth Károly (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2007 (Somorja-Dunaszerdahely, 2008)
Közéleti krónika - 2007
100 A. Szabó László 10,7 % a magyar nyelvet jelölte meg, 1,8 % a roma, 1 % a ruszin, 0,9 % a cseh, s egyaránt 0,1 % az ukrán, a német és a lengyel nyelvet beszéli anyanyelvként. A fennmaradó rész vagy egyéb, az országban nem őshonos nyelvet használ, vagy nem sikerült megállapítani nyelvi gyökereiket. Ezek a tények is azt sugallják, hogy az egyes nemzetiségek óvodáinak és iskoláinak adatai szinte összehasonlíthatatlanok, részben mégis megpróbálkozunk vele, hogy minél teljesebb képet adhassunk a jelenlegi viszonyokról. Az alább bemutatásra kerülő információkat és tanulságokat a népszámlálást követő 2002-es esztendő és a 2007-es év adatainak összehasonlításából próbáltuk meg leszűrni, és bízunk benne, hogy viszonylag jól árnyalt képet kaphatunk az 5 év alatt lezajlott folyamatokról. Fontosnak tartjuk, hogy a statisztikákat ne ragadjuk ki a szövegkörnyezetből, illetve egy eseménysor összetevőiként vizsgáljuk őket. Ugyanakkor előre kell bocsátanunk, hogy elsősorban a kisebb számban élő nemzetiségeknél furcsa rendellenességeket is igazolnak a számadatok. A közoktatásról általánosságban A közoktatási intézmények hálózatát az óvodák, az alapiskolák, a középiskolák és a speciális iskolák képezik. Ezeket a szinteket kellene tehát bemutatni ahhoz, hogy teljes képpel szolgálhassunk. Több oknál fogva azonban ezúttal ettől eltekintünk. Elsősorban azért, mert a közoktatás köre ugyan láthatóan lényegesen tágabb, mint amit elemzésünkben megpróbálunk átfogni, ám a gyakorlat és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a középiskolákban, elsősorban a szakiskolák és a szakmunkásképzők terén, a statisztika azért nem ad reális fogódzókat, mert a kisebbségek gyakorlatilag nem rendelkeznek ilyen típusú intézményekkel, illetve ha van is hasonló fajta iskolájuk, azok száma elenyésző, így az adott nemzetiségű tanulók akarva-akaratlan szlovák tanítási nyelvű osztályokat látogatnak. Kiváltképp az óvodában és az alapiskolákban mérhető le, hogy az ország területén milyen létszámban és arányban képviselteti magát egy-egy kisebbségi népcsoport, illetve milyen befolyással bírhat majd néhány év vagy évtized múlva. Ennek megfelelően a kommentárok is javarészben ezekre az intézménytípusokra fókuszálnak. Néha persze teljesen felesleges minden magyarázat vagy értelmezés, hiszen a számok egyértelműen árulkodnak a lényegről. Ez okból aztán főképp az olvasóra bízzuk a tények interpretációját. Óvodák Nevelési nyelv Összesen Szlovák% Magyar % Ukrán % Német % Egyéb % Óvoda*3235 2925 90,42%373 11,53%36 1,11%0 0.00%0 0,00% 2002 Csoport 7524 6924 92,03%555 7,38%45 0,60%0 0,00%0 0,00% Gyerek 151125 140938 93,26%9484 6,28%700 0,46%0 0,00%3 0,00% Óvoda*2910 2627 90,27%350 12,03%14 0,48%0 0,00%1 0,03% 2007 Csoport 6736 6214 92,25%502 7,45%17 0,25%0 0,00%3 0,04% Gyerek 139374 130171 93,40%8825 6,33%279 0,20%0 0,00%99 0,07% * Az óvodák számánál a %-ban kifejezett arányok összege több mint 100, mivel egyes intézmények két nevelési nyelvűek. A fenti táblázat elsősorban arról tanúskodik, hogy a vizsgált időszakban egyre erősebben jelentkeztek a demográfiai hullámvölgy következményei, valamint az oktatás finanszírozási rendszerének hátulütői, melyek számos óvoda bezárásához vezettek. Ez
