Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
III. Kutatási eredmények
88 III. Kutatási eredmények 20. ábra: Mi kell ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson? (%) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 magyarnak tartsa magát magyar legyen az anyanyelve ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát legalább egyik szülő magyar legyen tisztelje a piros-fehér-zöld zászlót magyar nyelvű iskolát végezzen mindkét szülő magyar legyen magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon szavazzon egy magyar pártra/poltikai szervezetre élete legnagyobb részében magyarok között éljen magyar állampolgár legyen Magyarországon szülessen A szlovákiai magyarok második legnagyobb csoportja (33%) Szlovákiát tekinti a hazájának. A harmadik leggyakoribb, de az előző kettőhöz képest ritkább haza-érzület a Felvidék (21%). Az elmúlt tizenöt év kutatásai azt bizonyítják, hogy nem újdonság ez a hármas haza-kép, hiszen ez alatt az idő alatt a szlovákiai magyarok többsége mindig a szülőföldjét, Szlovákiát és Felvidéket tartotta a hazájának (21. ábra). Azonban vannak, akik Magyarországot, a Kárpát-medence teljes magyar nyelvterületét vagy Európát tekintik a hazájuknak, és az is előfordul, hogy valaki hazátlannak érzi magát. Európát és a teljes magyar nyelvterületet akárcsak tizenöt éve, most is 3-4 százaléknyi csoport tartja a hazájának, viszont a magukat hazátlannak érzők kezdetben 5 százaléknyi csoportja, illetve a hazájukként Magyarországot tisztelők eredetileg 3 százalékos csoportja az idők folyamán zsugorodott. De a hármas haza-kép arányai is megváltoztak. 1997 és 2011 között folyamatosan csökkent a szülőföldet hazájuknak tartók aránya, s egyidejűleg nőtt a hazát Felvidékkel, de még inkább Szlovákiával azonosítók hányada. Ez arról tanúskodik, hogy szorosabbá vált a szlovákiai magyarok szlovákiai kötődése, méghozzá elsősorban az ország-állam jellegű kötődés.59 59 Ennek egyéb jelei is vannak. Például ugyancsak 2007-es adatok szerint azok mellett, akik a szlovákiai magyarokat csak a magyar nemzet részének tekintik (57,7%), vannak, akik szerint ugyanúgy alkotja a magyar, mint a szlovák nemzetet (42,3%), s olyanok is vannak, akik szerint csak a szlovák nemzet részét képezik ( 16,4%). Azzal, hogy az embernek akkor is támogatnia kell a hazáját, ha a vezetők hibákat követnek el 75% teljesen egyetért, 48,5% egyetért), ami az ország akkori vezetőinek a magyarokra irányuló kijelentéseit tekintve a megkérdezettek nagyfokú toleranciájára vallott. De ezt az erős kötődést igazolta a második legelfogadottabb kijelentés is: sokkal szívesebben vagyok szlovák állampolgár, mint más ország állampolgára. Ezt kétharmaduk válaszolta, annak ellenére, hogy szinte ugyanannyiuk szerint vannak Szlovákiában dolgok, amelyek miatt szégyen szlovák állampolgárnak lenni.
