Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
III. Kutatási eredmények
66 III. Kutatási eredmények kat szlovák nemzetiségűnek vallók egyharmada ugyanis magyar származású.41 Milyen a megkérdezettek jelenlegi családjának nemzetiségi összetétele? Ez a kérdés az esetek 70 százalékában releváns, mert ekkora a házasságban, illetve tartós párkapcsolatban élők részaránya (a továbbiakban házasság alatt mindkét kapcsolattípust értem). A család nemzetiségi összetételének egyik meghatározó tényezője - akárcsak az előző generációnál - a házasságtípus, vagyis az, hogy az illető homogén magyar vagy szlovák-magyar vegyes házasságban él-e. Az eddigi kutatások alkalmával a magyarok esetében a homogén és vegyes házasságok aránya mindig 87:13 százalék volt. 2011-ben ugyanezt az eredményt kaptuk: a magyarok 87 százalékának van magyar, 11 százalékának szlovák, 2 százalékának pedig egyéb nemzetiségű társa. A magukat szlováknak vallók 61 százalékának van szlovák, 39 százalékuknak pedig magyar partnere, tehát a szlovákok - akiknek egyharmada magyar származású - 61 százaléka él homogén szlovák kapcsolatban, 39 százalékuk pedig szlovák-magyar vegyes kapcsolatban (1. ábra). Feltételezhető, hogy a vegyes házasságok szlovák feleire is ugyanaz érvényes, ami a szlovák válaszadókra, vagyis köztük is vannak magyar, illetve vegyes származású szlovákok. S mivel ez a többszörös vegyülés egyre inkább jellemző, a jövőbeli kutatásoknál mindenképpen fontos lesz megkülönböztetni a szlovákmagyar vegyes házasságok minimum két típusát. Azt a típust, amikor az egyik fél magyar, a 1. ábra: A megkérdezett és házastársa/élettársa nemzetisége (%) 41 A 2011-es adat a magyar mintába „belekeveredett” szlovákokra vonatkozik, ezért nem általánosítható a Dél- Szlovákiában élő szlovákokra. Viszont egy 2007-es kutatás során, amelyben a Dél-Szlovákiában élő szlovákok reprezentatív mintát alkottak, általánosítható adatokat kaptunk. Ezek szerint 17 százalékuk vegyes (szlovák-magyar) származású, 9 százalékuk pedig magyar származású, vagy legalábbis olyan vegyes szülőpár gyermeke, akik közül a szlovák is oly mértékben tudott magyarul, hogy nem okozott neki gondot a családon belüli magyar nyelvű kommunikáció, hiszen otthon inkább magyarul (5%), vagy csakis magyarul (4%) beszéltek (Lampl 2008:82). Vagyis 2007-ben a délszlovákiai szlovák nemzetiségűek 26 százaléka nem szlovák származású volt.
