Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
II. Népszámlálási adatok
50 II. Népszámlálási adatok 17. táblázat: A magyarlakta járások szlovák, magyar és ismeretlen nemzetiségű lakosságának alakulása (%) Járás 1. Szlovák 2. Magyar 3. A szlovákok és magyarok részarányának alakulása 2001-hez képest 2001 2011 2001 2011 Szlovákok Magyarok Szenei 76,8 77,4 20,4 13,7 0,6-6,7 Dunaszerdahelyi 14,0 19,5 83,3 74,9 5,5-8,4 Galántai 59,5 59,6 38,6 35,0 0,1-3,6 Komáromi 27,7 28,3 69,1 63,8 0,6-5,3 Lévai 69,1 68,9 27,9 24,3-0,2-2,6 Nyitrai 91,1 87,8 6,7 5,7-3,3-1,0 Ersekújvári 59,5 58,1 38,3 33,5-1,4-4,8 Vágsellyei 61,9 60,7 35,7 31,3-1,2-4,4 Losonci 67,6 60,5 27,6 23,0-7,1-4,6 Nagyrőcei 66,2 66,2 19,1 19,1 0,0 0,0 Rimaszombati 52,3 47,4 41,3 36,0-4,9-5,3 Nagykürtösi 68,0 65,4 27,4 24,0-2,6-3,4 Rozsnyói 63,0 58,8 30,6 25,4-4,2-5,2 Kassai 81,8 73,8 11,2 2,6-8,0-8,6 Kassa-vidéki 79,3 74,0 13,2 9,9-5,3-3,3 Nagymihályi 75,1 75,0 10,9 11,0-0,1 0,1 Tőketerebesi 64,8 59,9 29,3 26,5-4,9-2,8 Pozsonyi 91,3 90,8 4,6 3,4-0,5-1,2 Szlovákia 85,8 80,7 9,7 8,5-5,1-1,2 Forrás: SZKSH és saját számítások lehet a magyar, merthogy bizonyára sokan vannak, akik nem merték bevallani a nemzetiségüket. Hogy az ismeretleneken milyen mértékben osztoznak a szlovákok, akiknek a lélekszáma úgyszintén csökkent, illetve a magyarok és a többi nemzetiség, vagy egyszerűen mennyi ember nem tartja magát nemzetiségileg behatárolhatónak, s ezért nem válaszolt az ezt tudakoló kérdésre, azt utólag már nem lehet pontosan rekonstruálni. Mindenesetre érdemes megnézni az ismeretlenek arányát a magyarlakta járásokban, és ezt összehasonlítani a magyarok fogyatkozásával (19. táblázat). Induljunk ki abból a feltevésből, hogy a magyarok arányának csökkenését egyértelműen az okozta, hogy nem vallották be a nemzetiségüket (ami egyébként nem igaz, hiszen a természetes fogyással és a nemzetváltással is számolni kell). A Szenei és a Dunaszerdahelyi járást leszámítva elvileg ez valamennyi járásban lehetséges, hiszen a magyarok fogyatkozása az adott járásokban kisebb, mint az ismeretlenek aránya, vagyis teljesül a feltétel, hogy az ismeretleneket nemcsak a magyarok alkotják, tekintve, hogy nemcsak a magyarok száma csökkent, hanem a szlovákoké és egyéb nemzetiségeké is. A Szenei járás speciális eset lenne, hiszen itt a magyarok fogyása azonos az ismeretlenek arányával, tehát az alkalmazott logika alapján ez annyit jelentene, hogy az összes ismeretlen gyakorlatilag magyar, ami nem igazán valószínű. A másik speciális eset a Dunaszerdahelyi járás, ahol a magyarok csökkenése nagyobb, mint az ismeretlenek aránya, tehát a magyarok fogyását nem lehetne maradéktalanul azzal magyarázni, hogy nem vallották be a nemzetiségüket, mert még mindig maradna 5,4 százaléknyi ily módon nem megmagyarázható eset. A helyzetet tovább cifrázza az a tény, hogy négy járást leszámítva (a táblázatban szürkével
