Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)

I. Kiindulópontok

36 I. Kiindulópontok 2. A megmaradás feltételei A magyar kisebbség szabadságának és egyen­lőségének elengedhetetlen feltétele, hogy az ország alaptörvénye az ország magyar nemzeti­ségű polgárait is egyenlőnek nyilvánítsa a több­ségi nemzethez tartozókkal. A jelenlegi szöveg az ország polgárait úgynevezett államalkotókra és másokra osztja. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány ne ossza a polgárokat nem­zeti hovatartozásuk alapján első és másodren­­dűekre, hanem az etnikumok egyenlőségének egyértelmű kimondásával erősítse meg a sza­badság és egyenlőség jogi, politikai, intézmé­nyi, kulturális és morális kereteit. Nyelvi egyenlőség A szlovákiai magyarság nyelvi kisebbség. Nyelvi kisebbségek hosszútávon csak akkor maradhatnak meg, ha ott, ahol tagjaik jelentő­sebb számban élnek, nyelvük egyenjogúvá és egyenrangúvá válik a többség nyelvével. A nyelvi egyenlőtlenség az adott kisebbség tagja­it nyelvi identitásuk feladására kényszeríti. Ez ráadásul csupán szükséges, de nem elégséges feltétele az itteni magyarság megmaradásának. A nemzeti megértés és tolerancia légköre A magyar kisebbség az ország társadalmi és politikai életébe illeszkedő kisebbség. Bár­miféle kisebbség, így a nemzeti kisebbségek is akkor fejlődhetnek szabadon, ha az állam és annak tisztviselői fellépnek az intolerancia, az előítéletek és gyűlöletkeltés ellen, különös tekintettel a politikai és a közigazgatási szférá­ra. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben a nemzeti másság nem hátrány, hanem megbe­csült érték. 3. A fejlődés eszközei Kulturális és oktatási önkormányzat A szlovákiai magyarság egyben kulturális kisebbség is, saját kultúrával és kulturális igé­nyekkel rendelkezik. Egy kisebbség akkor kap esélyt kultúrájának megőrzésére, ha kulturális és oktatásügyi intézményeit önmaga szabadon fejlesztheti. Ezt közösségként kulturális és oktatási intézményei révén teheti meg, amelyek rendelkeznek a kisebbség intézményeinek fej­lesztéséhez, ápolásához szükséges hatáskörök­kel és anyagi forrásokkal. Ha az adott kisebb­ség nem dönthet saját kultúrájáról, oktatás­ügyéről, akkor nincsen garancia a kisebbségi intézmények a közösség által megkívánt fejlő­désére. Az ilyen hatalmi helyzetben az adott kisebbség tagjait fokozatosan arra kényszerül­nek, hogy feladják nemzeti kultúrájukat. Regionális fejlesztés A szlovákiai magyarság zömében regionális kisebbség, a magyar határ menti régiókban él a közösség többsége. A regionális kisebbségek jövője akkor biztosított, ha az általuk lakott régiók gazdasági és szociális fejlesztése nem marad el az országos átlagtól, így az elmara­dottság nem kényszeríti elvándorlásra az ott élőket. Másrészt fontos, hogy a gazdasági fej­lesztés az adott régió sajátosságainak figyelem­be vételével történjen. Csak így kerülhető el, hogy a gazdasági és s szociális beavatkozások a kisebbség fejlődése helyett annak felbomlásá­hoz vezessenek. Hatékony részvétel a kisebbségeket érintő kormányzati és parlamenti döntések megho­zatalában A magyar kisebbség országos kisebbség. Helyzetére az országos döntések és jogszabá­lyok is hatással vannak. Ezért fontos, hogy a szlovákiai magyar közösség politikailag legi­tim szervezetei olyan együttműködési modellre törekedjenek, amely biztosítja az együttdön­tést. A fenti értékeket nem tekintjük általánosan elfogadottnak, a feltételek jelenleg csak töredé­kesen, elégtelenül teljesülnek, az eszközök hatékonysága pedig megkérdőjelezhető. Mind­annyiunk közös érdeke, hogy változtassunk ezen a helyzeten!

Next

/
Thumbnails
Contents