Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
142 IV. Melléklet válik. Nem is azért, mert a helybeliek nem akarják befogadni a szlovákokat, hanem azért, mert ők nem költöznek az őslakosok közé27. Talán mindezek miatt sem akarnak/tudnak résztvenni a település közösségi életében (s ki tudja, a közösség mennyire fogadná be őket), de ez korántsem jelenti, hogy saját maguk között ne tartanának fenn társas kapcsolatokat, ne képeznének egy kialakulóban levő új közösséget. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezeknek a betelepülteknek a nagy része még csak rövid ideje él itt, s az sem kizárt, hogy a jelenlegi „begubózás“ ellenére, sokan közülük később még aktivizálódni fognak. Most még nincsenek „képben“, de ha majd jobban megismerik a település életét, lakosságát, lehetőségeit, akkor majd felismerik a saját lehetőségeiket is. Ha majd többen lesznek, s valóban kialakul a saját új közösségük, amelynek saját érdekei is lehetnek. Esetleg olyan érdekek, amelyeket az őslakosok kevésbé tartanak majd fontosnak, ezért szükség lesz arra, hogy a betelepültek képviselői vállalják fel ezeknek az érdekeknek az érvényesítését28. Ezek az érdekek azután különféle területeket ölelhetnek majd fel, a kulturális élettől egészen a politikai képviseletig29. 3.6. Nemzetiségi vonatkozások, a nyelvhasználat lehetőségei A megkérdezett csallóköziek és magyarországiak cca. négyötöde szlovák, egyötöde magyar nemzetiségű (44. ábra). 27 Ebben az esetben halmozódik a település új részeire való költözés okozta szegregáció a nemzetiségi alapon való elkülönüléssel. De vannak olyan falvak is, ahol különböző okokból kifolyólag nem az újonnan kialakított részeket, hanem a régebbi, természetközeli, mondhatni leglukratívabb területeket vásárolták fel a pozsonyi, többnyire szlovák betelepülök, s ez esetben az ő elkülönülésüknek gazdasági-politikai vetületei is vannak. 28 „A cselekvési potenciál forrása a társadalmi probléma belső feszültsége, ugyanis épp az ilyen feszültségek elhárításának következtében alakul ki a közügyek megoldásában való részvétel. Az ilyen belső feszültségek a település lakosainak szükségletei, valamint a szükségletek kielégítése lehetőségének ellentétéből adódnak. A helyi problémák megoldásában való esetleges részvétel a közéletnek épp azokon a területein bukkanik fel, amelyekkel szemben elégedetlenség mutatkozik. (...) A polgár - a település lakójának a helyi problémák megoldásában való részvételének hajlandósága különböző megnyilvánulási formákat ölthet (...) kezdve azzal, hogy egyáltalán nem hajlandó közreműködni a problémák megoldásában, az aláírásgyűjtésen keresztül a képviselőtestület ülésein való részvételig, a képviselői interpellációkon és a probléma megoldására javasolt saját elképzelések lefektetésén keresztül egészen a település feltételeit javító tervek közvetlen megvalósításában való aktív részvételig, pl. önkéntes munkával” (Slosiarik, 2000, s. 171). 29 Vannak települések, ahol már csírájában mutatkoznak az ilyen érdekvédő kezdeményezések. A sportélettől kezdve a helyhatósági választásokon való szereplésre történt próbálkozásokig több példát is tudnánk említeni. Ezeket az érintett települések polgármestereivel folytatott beszélgetésekből tudjuk, de mivel nagyon konkrét esetekről van szó, amelyek nyilvánossá tételével felismerhető lenne, hogy melyik településekről van szó, s ez esetleg negatív következményekkel járhatna, eltekintünk a közlésüktől.
