Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
136 IV. Melléklet A magyarországiak gyerekeinek többsége feltehetőleg Pozsonyba jár óvodába és iskolába, bár minden negyedik a lakhelyén levő óvodába jár, 14%-uk (4 személy) pedig a lakhelyén (Mosonmagyaróváron) működő felsőoktatási intézményt látogatja. Az oktatási szférához kapcsolódik a gyermekek iskolán kívüli képzése és a felnőttképzés (21. és 22. tevékenység). Mindkettőre inkább a lakhelyen kívül kerül sor, de a csallóköziek azért jobban igénybe veszik a helyi lehetőségeket is, mint a magyarországiak, főleg a gyermekek iskola utáni foglalkozása terén. A tevékenységek következő csoportja az aktív kulturális és sporttevékenység, illetve az ilyen jellegű rendezvények látogatása (a táblázatban a 6-9.). Egyik sem tartozik a tömegesen végzettek közé. A csallóköziek az aktív sportolás kivételével, amit lakhelyükön űznek, a többi tevékenységre inkább a településen kívül kerítenek sort. A magyarországiak is hasonló tendenciát követnek, azzal a különbséggel, hogy ők még inkább lakhelyükön kívül végzik ezeket a tevékenységeket. Ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy lakhelyükön nincs elég lehetőség, vagy ami van, nem tetszik nekik. Hiszen az előző fejezetben többek között épp a szabadidős tevékenységek mennyiségére és színvonalára panaszkodtak. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége és színvonala a másik problémás terület. Ezeket a szolgáltatásokat (a táblázatban a 15-20.) sokan igénybe veszik, kivételt csak a gyermekorvosi ellátás jelent, amit kevesebben használnak ki, hiszen a minta negyedének nincs gyermeke. A magyarországiak túlnyomó többsége nem a lakhelyén jár orvoshoz, kórházba, de még gyógyszertárba sem, hanem Pozsonyban. A csallóköziek egyharmada veszi igénybe a helyi gyógyszertárat, cca. egyötödük ott jár körzeti orvoshoz és fogorvoshoz, egynegyedük gyerekorvoshoz. A többiek valószínűleg szintén a pozsonyi egészségügyi intézményeket látogatják. A tömeges tevékenységnek számító bevásárlások közül (a táblázatban a 11-14.) a ruha és elektronika vásárlása jellemzően nem lakhelyi tevékenység, hiszen a pozsonyi választékkal egyik település sem konkurálhat (panaszkodnak is az üzletek színvonalára). De a nagybevásárlást is inkább máshol ejtik meg. Egyedül a napi bevásárlás az a tevékenység, amelyet több csallóközi végez a lakhelyén, mint azon kívül. A magyarországiak csaknem egynegyede is otthon veszi meg a kenyeret, de a többség a napi bevásárlását is Pozsonyban intézi. A szépség-, egészség-, gyomor- és autókarbantartó szolgáltatások igénybevétele (a táblázatban az utolsó öt) olyan tevékenység, amely specifikus igényekhez fűződik, így némelyikre több, másokra kevesebb megkérdezettnek van szüksége, s van, amelyik jellemzőbb a csallóköziekre, van, amelyik inkább a magyarországiakra. A vendéglátóhelyek kivételével, ezeket is inkább Pozsonyban veszik igénybe. Ugyanakkor épp ezek azok a szolgáltatások, amelyeket aránylag sokan vesznek igénybe a lakhelyükön is, vagy kombináltan, otthon is, és máshol is. A valamennyi felsorolt tevékenységhez és szolgáltatáshoz anyagi hátteret biztosító pénz kezelése (10. tevékenység) is inkább a városban zajlik, de a csallóköziek egynegyede és a magyarországiak 13%-a a lakhely banki szolgáltatásait is igénybe veszi.
