Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok szociológiája. 1. Szlovákiai és magyar (Somorja, 2012)
IV. Melléklet
110 IV. Melléklet során különböző tényezőknek köszönhetően kialakul a nemzeti identitásunk. A nemzeti identitást kialakító tényezők: a) az anya és az apa nemzeti identitása b) az anyanyelv és annak használata c) az iskoláztatás nyelve d) a lakóhelyi környezet e) a kulturális közeg f) a nemzetiséggel kapcsolatos egyéni és közösségi tapasztalatok g) globalizációs hatások A nemzeti identitás azonban egész életünk során alakul. Erősödhet, gyengülhet az alábbi nemzeti identitást „továbbterelő” tényezők hatására: a) a házastárs, partner nemzeti identitása b) a lakóhelyi környezet c) a kulturális közeg d) a gazdasági közeg e) a személyes ambíciók f) a nemzetiséggel kapcsolatos egyéni és közösségi tapasztalatok g) a nemzeti perspektívák e) globalizációs hatások Ezek a tényezők nemcsak külön-külön, hanem egymáson keresztül, egymást gyengítve, illetve erősítve is hatnak. Bizonyos helyzetekben egyik, máskor másik válik fontosabbá. Itt most nincs arra idő, hogy valamennyi tényezőt elemezzem és vázoljam, hogyan járulnak hozzá a nemzeti identitás létrejöttéhez és további formálódásához. Csak egyet említek, az iskoláztatás, egész pontosan az alapiskola oktatási nyelvét. Két okból választottam ezt a tényezőt: 1. mert még a szlovákok, sőt a gyermekeiket szlovák alapiskolába járató magyar szülők is tisztában vannak azzal, hogy a magyar alapiskola erősíti a magyar identitást, mert a magyar gyökereket táplálja, 2. eddigi kutatásaink alapján leszögezhető: az alapiskola oktatási nyelve döntő fontosságú nemcsak az egyén nemzeti identitásának kialakulása és további formálódása szempontjából, hanem a jövőt tekintve, utódai nemzeti identitásának alakulása szempontjából is, sőt bizonyos esetekben az egész családra nézve. Ezt sok példával lehetne bizonyítani, én most csak egyet mutatok be. Tény, hogy a szlovák alapiskolát végzett magyar szülők többsége gyermekét is gyakrabban íratja szlovák alapiskolába. Ezt a 2007-es kutatásunkból származó adatok is bizonyítják: a szlovák alapiskolát végzett magyar szülők 68 százaléka a gyermekét szlovák óvodába, 58 százalékuk szlovák alapiskolába járatja, tehát 42 százalékuk íratta magyar alapiskolába. Ezzel szemben a magyar óvodát/alapiskolát végzett magyar szülők döntő többsége (82-85%) a magyar óvodát és a magyar alapiskolát választja gyermekének. Megjegyzem, mielőtt örülni kezdenénk, azért azt is látni kell, hogy az ő utódaik nagyjából egy hatoda is szlovák alapiskolába jár (32. ábra). Egy további fontos tényező, a házasságtípus bevonásával a következő képet kapjuk: azok a homogén magyar házasságban élő magyar szülők, akik maguk is magyar alapiskolába jártak, gyermekeik 91 százalékát is oda íratják. Viszont a homogén magyar házasságban élő, szlovák alapiskolát végzett magyarok gyermekeinek csak a fele látogat magyar alapiskolát. A vegyes házasságban élő magyarok 20 százaléka járatja gyermekét magyar iskolába. Az iskoláztatás nyelve a családi nyelvhasználatot is befolyásolja. A magyar házasságban élő magyar alapiskolát végzett magyarok családjában elenyésző a szlovák beszéd. Ezzel szemben a szlovák iskolát végzettek egyötöde beszél szlovákul a magyar párjával, és csaknem egy negyede a gyermekével is szlovákul társalog. Ugyanakkor a másik magyar szülő az esetek egyötödében úgyszintén szlovákul beszél a gyerekekkel. Még egyszer hangsúlyozom: magyar házasságban élő magyar szülőkről van szó! A magyar szülő által végzett alapiskola nyelvének tehát a homogén magyar házasságon belül is érvényesül a magyar identitást erősítő, illetve romboló hatása, ráadásul ez nemcsak a gyerekeire, hanem a házastársára is kiterjed (33. ábra). Tehát itt többszörös identitásrombolásról
