L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)
7. A járművezetők patrónusa - Szent Kristóf kultusz
190 A járművezetők patrónusa - Szent Kristóf kultusza Serédy Jusztinián koszorúzott. A nagy pompával megrendezett Szent Kristóf-napi gépjárműszentelésnek a következő években Budapesten már nem volt folytatása, de az egyház és az állam továbbra is szorgalmazta Magyarországon a Szent Kristóf-kultusz terjesztését. Székesfehérváron például 1938-ban Szent Kristófot ábrázoló útjelző követ állítottak, 1939-ben pedig a Balatonföldvár és Szántód közötti műút mellett állították fel Szent Kristóf szobrát, illetve a szántódpusztai kápolnában is megörökítették a szent alakját (Kovács 2006, 204-205). A Magyarországon megalakult Szent Kristóf Testvérület (ennek létrejöttében nagy szerepe volt a fent idézett Schwartz Elemérnek) kezdeményezésére és irányításával 1937-ben valósult meg a Dunán, a Vízrehívó Szent Kristóf ünnepe, amelynek során megáldották a vízi járműveket. A Kristóf-kultusz terjesztésében jelentős mérföldkő a Magyar Királyi Honvédség által szervezet járműszentelés 1939-ben, lényegében ekkor vált hivatalosan a honvédség gépkocsizó alakulatainak, majd ezután röviddel a páncélos alakulatok patrónusává is, sőt 1941-ben szobrát („Szent Kristóf, a páncélosok védőszentje”) is felavatták a Ludovika akadémia kertjében Budapesten. A felszentelési ünnepség alkalmával rendezett ügyességi versenyen nyújtott teljesítményükért a résztvevők egy plakettet is átvehettek az alábbi felirattal: „Szent Kristóf légy velünk - győzzön igazunk, győzzön fegyverünk!” 1940-ben a hadsereg kerékpáros alakulatának is védőszentjévé vált (Kovács 2006, 211-212). Szent Kristófot ábrázoló plakett és a feleség jókívánsága („Térjél haza épségben”) a férj, Thomas Schwierz gépkocsijában - Gramastetten (Ausztria) (L. Juhász Ilona felvétele, 2012)
