L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)
1. Kegyeleti jelek, haláljelek, halálhelyjelek. Egy régi-új szokás: a halálos balesetek helyszínének megjelölése
1. Kegyeleti jelek, haláljelek, halálhelyjelek. Egy régi-új szokás: a halálos balesetek helyszínének megjelölése A halálos tragédiák helyszínén szinte pillanatokon belül megjelennek a virágok, mécsesek, különféle tárgyak (angyalfigurák, plüssállatok stb.), az áldozat (áldozatok) fényképe, s általában a papírra vagy képeslapra írt üzenetek is. Sok esetben szinte elárasztják a helyszínt az emlékezésnek és részvétnek ezek az attribútumai. A részvétnyilvánításnak erről a formájáról számos példát hozhatnánk fel a világ bármely pontjáról mind a távolabbi, mind pedig a közelmúltból. Említhetnénk például akár Diana brit hercegnő autóbalesetét, a 2006-os hejcei légi katasztrófát vagy a különböző terrortámadásokat (pl. 2001-ben New Yorkban), különféle közlekedési baleseteket. A sor a végtelenségig folytatható... Általában nem csupán a tragédia helyszínén figyelhető meg a kegyeletadásnak ez a módja, hanem abban az intézményben, esetleg annak bejáratánál, ahol az illető dolgozott vagy élt, illetve diákok esetében az oktatási intézményben is, ahol tanult, de gyakran az áldozatok származási helyén, lakása előtt is. A tragédiák helyszínén spontán megnyilvánuló részvétnyilvánítás szokását Erika Doss vizsgálta behatóbban több aspektusból, elsősorban amerikai példákon (Doss 2008). Martin Scharfe Olaf Palme svéd miniszterelnök meggyilkolása után szinte az első perctől fogva nyomon követte a spontán emlékezés és kegyelet megnyilvánulásait, kitűnő elemzést nyújtva a jelenség működési mechanizmusáról (Scharfe 1989, 142-153). Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállása elleni tiltakozásul Prágában magát felgyújtó Jan Palach emlékére elhelyezett virágok és üzenetek halálát követően (archív felvétel)
