Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén kaközösség kialakítása 1993 októberében, a 6. Élőnyelvi Konferencián kezdődött meg Budapesten. További értekezleteket tartottunk egyebek mellett a nagymegyeri (Szlovákia) Élőnyelvi Konferencián 1994-ben, az ungvárin 1995-ben és a szegedin 1996-ban. Időközben elnyertünk két kutatási támogatást, ami lehetővé tette számunkra a szakirodalmi tájékozódást, továbbá egy részletes szociolingvisztikai terepkutatás elvégzését 1996-ban Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Jugoszláviában, Szlovéniában és - kontrollként - Magyarországon. (Horvátországban a délszláv háború miatt nem állt módunkban lefolytatni a vizsgálatot.) A mai helyzetet feltáró empirikus kutatást kiegészíti egy történeti szociolingvisztikai elemzés, amelynek szempontrendszeréhez az európai nyelvi kontaktusokat leíró enciklopédia (Hans Goebl et al., eds.: Contact Linguistics. Volume 2, Berlin and New York, 1997, Mouton de Gruyter) szempontjait vettük alapul. Ennek köszönhető, hogy elemzéseink jól illeszkednek a legújabb európai szakirodalomhoz, de - mivel minket kevésbé kötöttek terjedelmi korlátok- sokkal részletesebbek a Contact Linguistics-be\\ magyar vonatkozású tanulmányoknál. Kiegészítés (2010) Amikor Lanstyák István 1995-ben elsőként elemezte a magyart mint többközpontú nyelvet, tanulmánya elég nagy fölzúdulást keltett. Mára a „vita” (hisz tudományos vita nemigen folyt, inkább csak kinyilatkoztatások voltak a többközpontúság ellen) eldőlt. Mérvadó szakmai körökben Szilágyi N. Sándor 2002-ben az akadémiai közgyűlésen tartott előadása (megjelent 2008-ban) óta nem vitatják már, hogy nyelvünknek van egy teljes központja (Magyarország), és vannak részleges központjai (Erdélyben, Szlovákiában, Vajdaságban és Kárpátalján), ahol a magyarországitól részben eltérő standard változatokat találunk. A magyar standard változatát nagyon korlátozott számú funkcióban használják még a horvátországi Drávaszögben, a szlovéniai Muravidéken és az ausztriai Burgenlandban. A szótárírásban áttörést jelentett a Magyar értelmező kéziszótár második, átdolgozott kiadása (ÉKsz2, 2003), mely már közöl néhány száz szót és szójelentést az erdélyi, szlovákiai és kárpátaljai regionális elterjedtségű szókészleti elemekből is. 2001-ben megalakultak az MTA határon túli kutatóállomásai Dunaszerdahelyen, Beregszászban és Kolozsváron. A határon túli nyelvészek 2007-ben magyarországi kutatókkal megalakították a Termini Kutatóhálózatot, s jelentős szerepet játszanak 95
