Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Magyar anyanyelvi nevelés

A magyar lingvicizmus és ami körülveszi Végül egy szót arról, hogy a lingvicizmusnál sokkal súlyosabb társa­dalmi diszkriminációk is sújtják a magyarokat, ergo lehetne másról is be­szélni. Először: ha el is ismerem, hogy a legsúlyosabb diszkrimináció megszüntetése előbbre való a kevésbé súlyos megszüntetésénél, ebből nem következik, hogy a kevésbé súlyosat nem kell megszüntetnünk. Má­sodszor: a magyar lingvicizmus társadalmi méreteit a magyar nyelvészek hajlamosak alulértékelni. Ma már, amikor országos reprezentatív adatok állnak rendelkezésünkre, melyek megismételhető vizsgálatból származ­nak (Kontra, szerk., 2003), ezt.az alulértékelési hajlamot semmivel sem lehet mentegetni. 6.9.5. Miért ne szabadna egy tanárnak kifogásolni az én tudnák-ot diák­ja beszédében? Miért lenne ez a javítás a diák jogainak megsértése?9 Nem azt szorgalmazzuk, hogy „mindenki szóljon csak a maga tetszése, szándéka szerint" (Bencédy 2004: 61), s nem hirdetjük azt sem, hogy „mostantól nem kell nyelvtant, helyesírást tanítani" s „akinek van ked­ve, tanuljon meg írni, olvasni, ha nincs kedve, akkor makoghat” (Matula-Maróti 2005: 3). Azt javasoljuk, hogy a nákoló diáknak a tanítók s tanárok ne felcserélő, hanem hozzáadó pedagógiával igyekezzenek megtanítani a standard változatot (lásd a 4. fejezetet). Mondja el a ta­nár, hogy az én tudnák nyelvészeti szempontból helyes (hisz ez a szabá­lyos alak, ez nem sérti meg az illeszkedés szabályát), de vannak magya­rok, akik szerint az illeszkedési szabályt megsértő én tudnék alak a he­lyes, s mivel ők a társadalmi elit, ez a nyelvészetileg helytelen alak a tár­sadalmilag helyes, magas presztízsű (standard) alak. Mindkét alak hasz­nálata lehet helyénvaló, de jó, ha tudja az ember, hogy mikor érheti hát­rányos megkülönböztetés nákoló beszéde miatt. Mindezt egyébként már a prágai nyelvészek is tisztán látták, 1929-ben: „Az irodalmi nyelv jellegzetes kettős tendenciát mutat: egyfelől a kiterje­dés tendenciáját, azt, hogy a koiné szerepét játssza, másfelől azt a ten­denciát, hogy az uralkodó osztály monopóliuma és ismertetőjegye te­gyen. "(Antal szerk., 1989: 36) 9 Az angol tanításával kapcsolatos angliai vitákban is felmerült az az én/, hogy a nemstandard nyelvi jelenségek standardra javítása a személyi szabadságjogok meg­sértése. Az ún. Kingman-jelentés (1988) szerint viszont a standard angol tudása nem­hogy korlátozná a személyi szabadságot, hanem egyenesen megnöveli azt (lásd Quirk 1995: 26). 83

Next

/
Thumbnails
Contents