Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Szociolingvisztika

Szociolingvisztika

Ezeknek a szerzőknek azért problematikusak a nézeteik, azért válnak - sokan, ha nem is mindannyian, valószínűleg szándéktalanul - a kisebbségi nyelvi jogok vagy a nyelvi emberi jogok ellenzőivé, mert kategorikusan, fekete-fehéren gondolkoznak, nem is-is módon (lásd Skutnabb- Kangas 2000). Azt hiszik, hogy a kétnyelvűség átmeneti állapot a normális egynyelvűség előtt. Rosszul tudják, hisz a két- vagy többnyelvűség a normális állapot, az egynyelvűség ritkább, ergo kevésbé normális. A nyelvi (emberi) jogi polémiák továbbra is szenvednek attól, amiről 1997-es budapesti konferenciánkon is meggyőződhettünk: a nyelvészek és nemnyelvészek (jogászok, politológusok, szociológusok, közgazdászok stb.) eszmecseréjét megnehezíti a közös alapismereteknek és a fogalmak interdiszciplináris tisztázásának a hiánya (Kontra, Phillipson, Skutnabb- Kangas, Várady 1999: 2).

1.8. Nyelvhalál vagy nyelvgyilkosság?

A nyelvhalál (ang. language death) és a nyelvgyilkosság (ang. language murder), mint szakkifejezések ugyanazt jelentik, egyetlen különbséggel: az előbbi nem, de az utóbbi jelzi, hogy a folyamat lejátszódásában ágensek is szerepet játszanak. Dorian (1981) könyvétől kezdve a mai napig a nyelvészeti szakirodalom zömére az a felfogás jellemző, mely szerint a nyelvek - a természeti jelenségekhez hasonlóan - születnek, fejlődnek, virágoznak, majd végül elhalnak. Skutnabb-Kangas (2000: 369, 371) szerint azonban a nyelvek a legtöbb esetben nem „természetes halállal" halnak ki, hanem megölik őket. Két paradigmát állít fel, amint mondja, vázlatosan, talán túláltalánosításoktól sem mentesen, amelyek a nyelvcsere/nyelvhalál/nyelvgyilkosság két megközelítését polarizálják (lásd az 1. táblázatot, saját fordításom).

1.9. A politikusok józan paraszti esze

A nyelvi emberi jogok érvényesítésében nagy gondot okoz, hogy a döntéshozó politikusok és tanácsadóik gyakran „józan paraszti eszükre” támaszkodnak, s eközben nem veszik a fáradságot arra sem, hogy akár egy lexikont fellapozzanak azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekről döntve más emberek sorsát negatívan befolyásolják. Skutnabb- Kangas (2003a) a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény hatályba lépésének 5. évfordulóján Strasbourgban 2003. októbe-30