Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Szociolingvisztika
Nyelvi emberi jogi polémiák tükrözi, hogy a sokféleség nemcsak helyeslendő, hanem támogatása a hivatalos politika szintjére emelendő." (Edwards 1984: 301)5 Az ilyenfajta érvelések jellemzője, hogy figyelmen kívül hagyják a hatalom és az erőszak kérdéseit. Edwards (1984) úgy véli, azok, akik szerint az ír identitás ma szegényebb, mint amilyen akkor lenne, ha az ír nyelv nem veszett volna ki, leereszkedő és történetileg naiv nézeteket hirdetnek. Dorian (1994: 115-118) élesen visszautasítja ezt a véleményt, bemutatva, hogy az írek nyelvcseréjében milyen szerepet játszott a katolikusok üldözése 1691 és 1778 között, amikor nem tölthettek be állami hivatalokat, s nem vásárolhattak vagy bérelhettek földet 31 évnél tovább. Mivel a katolikus nagyjából egyet jelentett az ír anyanyelvűvel, az ír anyanyelvűeket elidegenítették a hatalomtól és a tulajdontól. Az ilyen hatalmi különbségek - mondja Dorian - a nyelvcseréhez nem misztikus, hanem nyilvánvaló körülményeket teremtenek. Edwards szerint az ír nyelvcsere szabad választás következménye volt, ez azonban félrevezető állítás, hisz az évszázadokon át tartó társadalmi, gazdasági és jogi diszkrimináció elég veszélyt jelentett ahhoz, hogy az egyetlen menekvési utat válaszszák az érintettek. Ha két alternatíva közül az egyik nagyon veszélyes, a másik választását nem lehet szabad választásnak tekinteni - mondja Dorian (1994:118). Hogy a nyelvcsere sokszor nem önkéntes és szabad választás® következménye, azt Romaine (1994: 183) egyebek mellett azzal bizonyítja, hogy Svédországban csak az számít hivatalosan lappnak, aki rénszarvast tenyészt. A svéd állam ezzel is elnyomja a lapp kisebbséget, megtagadva tőle az önazonosítás jogát is. 1.6. Liberális nyelvpolitika? Skutnabb-Kangas és Cummins (1988: 393) bizonyos büszkeséggel határolták el magukat a liberalizmustól, amikor egy általuk szerkesztett 5 6 5 "It seems to me that, while transitional bilingual education is a reasonable activity, deserving of public support, [...] the maintenance variety is not so easy to defend, from an all-society point of view. It involves direct administrative involvement in identity retention; that is, it reflects the idea that diversity is not only to be approved of, it is to be promoted to the level of official policy." 6 Mühlhäusler (1996: 168) a „választás"! (ang. choice) olyan „fogalmi szemétnek" nevezi, amit a 20. századi amerikai „big business” igyekszik a világra kényszeríteni (57- féle Heinz mustár, 25-féle McDonald's hamburger, 99-féle amerikai fagylalt stb.). 25