Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
A focihoz és a pedagógiához mindenki ért, a nyelvhez még a politikus is Szilágyi N. Sándor a 2005 decemberi kolozsvári konferencián, s aligha túlzott. Hozzáteszem ehhez azt, amit Szilágyi nem mondott ki: a kisebbségi magyar tankönyvek kiadói/forgalmazói a jelek szerint üzleti érdekeiket sokkal jobban érvényesítik, mint amennyire megfelelnek az elemi minőségi elvárásoknak. Az a kár, amit ezek a magyar tankönyvkiadók és -forgalmazók okoznak, elkerülhető. Megfelelő nyelvpolitikával elkerülhető lenne. A kisebbségi magyarok jövője sokkal inkább múlik tankönyveik minőségén, mint azon, hogy van-e magyarigazoiványuk, vagy nincs... Ez akkor is így van, ha a magyar tankönyveknek, a gyermekek elleni merényleteknek, nincs hírértéke. 16.5. Félelem a politikusainktól [Kérem az Olvasót egy bekezdés erejéig lapozzon a 10. fejezet 121-123. lapjára.] 16.6. Nem hallatszik a nyelvészek szava Jó szándékú olvasóim most talán megkérdezik: hogyhogy nem hallatszik a nyelvészek szava? Miként lehet, hogy politikusaink ennyi kárt okoznak, s nyelvészeink közben szótlanok? A kérdés jogos, a válasz szomorú. Amikor a dunaszerdahelyi Lanstyák István (2003/2004) felrótta egy konferencián majd nyomtatásban is, hogy tekintélyes tudományos és államigazgatási szervek támogatnak anyagilag is egy olyan lapot (Édes Anyanyelvűnk), amelyben laikus nyelvművelők de céhbeli nyelvészek is babonaságokat terjesztenek, akkor azt hitte volna a jámbor olvasó, hogy az érintettek, tehát a Magyar Tudományos Akadémia és az Oktatási Minisztérium valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tiltakoznak majd a dezinformálás támogatásának vádja ellen. Nem tiltakoztak, szó nélkül hagyták a dolgot. Ne tessék arra gondolni, hogy a somorjai Fórum Társadalomtudományi Szemlét nem olvassák ily magas budapesti körökben, s ezért nem tiltakoznak. A Budapesten a Népszabadságban megjelent cikkemre (1997/1999) se reagált a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyetlen csinovnyicája sem. Pedig - naivan - azt hittem, sikerült elég provokatívan fogalmaznom, amikor azt írtam a legnagyobb példányszámú napilapban, hogy „A Nemzeti alaptanterv bevezetése, a tanárképzés és a nyelvvizsgák szabályozása olyan átgondolt, precízen megtervezett hadművelet benyomást keltik, amelynek az a célja, hogy a lakosság minél kisebb része tanuljon meg minél kevesebb nyelvet. Az 189
